Menu Close

1. Lecke: Koreai alapmondatok

Click here for a workbook to go along with this lesson.

This Lesson is also available in Español, Русский, Français, 中文, Deutsch, Português, Nederlands, Ελληνικά. Čeština, Canadian English, български, Italiano, Magyar, العربية and עִבְרִית‎

 

Új szavak

Az egyszerűség kedvéért az új szavak szófaj szerinti csoportokban (főnév, ige, melléknév és határozószó) szerepelnek.

Klikkelj a magyar szóra és további információt, illetve példamondatokat találsz a szó használatához angol nyelven. (Egyelőre valószínűleg nem fogod érteni a koreai mondatokban használt nyelvtant, de hasznos ezeket látni, ahogy haladsz a tanulással.)

A szavakat és extra információt rendezetten (angol nyelven) megtalálod egy PDF fájlban itt.

Ha tornáztatni szeretnéd az agyadat a szavak felismerésével, próbáld megtalálni az új szavakat a Szókereső gyakorlatban.

Főnevek:

한국 = Korea

도시 = város

이름 = név

= én, engem (udvarias)

= én, engem (informális)

남자 = férfi

여자 = nő

= ez

= az

= az (amikor az a valami messze van)

= dolog, tárgy

이것 = ez (a dolog)

그것 = az (a dolog)

저것 = az (a dolog)

의자 = szék

탁자 = asztal

선생님 = tanár

침대 = ágy

= ház

= autó

사람 = személy

= könyv

컴퓨터 = számítógép

나무 = fa

소파 = kanapé

중국 = Kína

일본 = Japán

= ajtó

의사 = orvos

학생 = diák/tanuló

Határozószó és egyéb szófajok:

이다 = lenni

= igen

아니 = nem

Összesen 1050 új szó van az első szint leckéiben. Mindegyik szóhoz kapcsolódik egy hangfájl. Ezeket itt tudod letölteni.

A szavak tanulásában segíthet a Memrise tool (angolul).

Ha szeretnéd folyamatossá téve hallgatni a szavakat, a Szókincs gyakorló videóval megteheted.

 

 

Üdvözlés

A leckékben csak olyan nyelvtant és szavakat fogok használni, amiket a megelőző leckékben megtanultál. A 0. szinten megtanítottalak koreaiul írni. Fent megtalálod az első adag új szót, amit meg kellene tanulnod az induláshoz. Még nem tanítottalak meg hogyan használd a szavakat, illetve hogyan ragozd őket.

Az üdvözlés és köszönés (Szia, Jó napot, Hogy van/vagy, Köszönöm) koreaiul meglehetősen bonyolult. Ezekhez a szavakhoz már nyelvtani ismeret szükséges. Egyelőre csak az alábbi formájukban memorizáld ezeket a szavakat, a nyelvtannal ráérsz foglalkozni, amikor aktuálissá válik. A szavak:

안녕하세요 = Jó napot

감사하다 és 고맙다 a két szó, amivel általában “köszönöm”-öt mondanak. Ugyanakkor ebben a formájukban nagyon ritkán használják őket, majdnem mindig ragozódnak. Sokféleképpen lehet őket ragozni, ezekkel az 5. Leckében és 6. Leckében találkozol majd. A leggyakrabban előforduló ragozások az alábbiak:

감사합니다

감사해요

고마워

고맙습니다

고마워요

A “hogy van?” koreaiul így hangzik:

잘 지내세요?  = Hogy van?

Habár koreaiul ez a fordítás áll a legközelebb a “hogy van?” kérdéshez, nem használják olyan gyakran, mint magyarul. A koreai emberek nagyon szeretnek enni és az üdvözlés igen gyakori módja az, hogy megkérdezik a másik ember evett-e már. A 21. Leckében találod meg hogyan kérdezz koreaiul.

A “kérem” koreaiul így hangzik:

제발 = Kérem/kérlek

Fontos, hogy megtanuld ezeket a szavakat/kifejezéseket koreaiul, de az is fontos, hogy tudd, oka van annak, hogy miért így mondják ezeket. Egyelőre ne foglalkozz azzal miért így mondják, csak tanuld meg őket. Későbbi leckékben visszatérünk a miértre, amikor aktuálissá válik.

Szórend

A koreai szórend hasonlatos a magyarhoz (és igen eltér az angoltól), bár kötöttebb. Az 1. Lecke szintjének megfelelően, a szavak a koreai mondatokban az alábbi sorrendben állnak:

Alany – Tárgy – Ige (például: Én hamburger[t] eszik[ek])

Vagy

Alany – Melléknév (például: Én szép [vagyok])

Gyorsan elmondom mit takar az “alany” és “tárgy”, mert a későbbi szerkezetek megértése ezen alapszik.

Az alany az a személy/dolog/főnév/valami, ami cselekszik. Az alany végzi azt a cselekvést, amit az ige leír. Az alábbi példamondatokban az alany van aláhúzva:

Én a parkba mentem

Én a parkba fogok menni

Anyukám szeret engem

Ő szeret engem

A kutya gyorsan fut

A felhők eltűntek

Angolul mindig, magyarul legtöbbször az alany az ige előtt áll.

A tárgy a cselekvés tárgyát jelzi, azt amire a cselekvés irányul. Az alábbi példamondatokban a tárgy van aláhúzva:

Anyukám szeret engem

A kutya megharapta a postást

Ő rizst evett

A diákok koreait tanulnak (a “koreaiul” tanulnak magyarosabb, de koreaiul és angolul ez tárgyeset)

Angolul mindig, magyarul legtöbbször a tárgy az ige után áll. De nem minden mondatban van szükség tárgyra. Például:

Én aludtam

Én ettem

Ő meghalt

Néha azért nincs tárgy a mondatban, mert egyszerűen kihagyták. Például mind az “Ettem” és a “Rizst ettem” mondat helyes. Más igék természetükből adódóan nem irányulnak tárgyra (a cselekvésnek nincs tárgya). Például az “alszik” és “megy” igék után nem állhat tárgy:

Én alszom téged

Én megyek téged

Alany a melléknevet tartalmazó mondatokban is van, de ezekben a mondatokban nincs tárgy. Az alábbi melléknevet tartalmazó példamondatokban is az alany van aláhúzva:

Az iskola unalmas

Én unalmas vagyok

A film érdekes volt

Az épület nagy

A barátnőm szép

Az étel is finom

Az igék és melléknevek a mondat végén állnak. Ami azt illeti, minden koreai mondatban és mellékmondatban kell hogy legyen egy az alábbiak közül:

– Ige
– Melléknév, vagy
– 이다

Az 이다 jelentéséről ebben a leckében, de később lesz szó. Az 이다 sem nem ige, sem nem melléknév, de úgy viselkedik, mint azok. Minden ige, minden melléknév és 이다 végződése “다” és csak ezek ragozhatóak a koreai nyelvben.

A koreai nyelvben meghatározó jellemzője a tiszteletiség. Ez egyszerűen a tegezés/magázást jelenti, azaz egy idősebb, tiszteletet érdemlő személyhez máshogyan kell beszélni, mint egy baráthoz. De a tiszteletiség a koreai nyelvben ennél bonyolultabb, egy mondaton belül a szavak sokféleképpen változhatnak meg attól függően, hogy mennyire formális/hivatalos/udvarias a helyzet (milyen a tiszteletiség/beszédszint). A két leggyakoribb, azaz alapvető és fontos dolog, amivel légy tisztában:

1) Az “én”/“engem”-nek koreaiul két megfelelője van:

나, informális helyzetekben (alacsony beszédszint, tegeződés), és

저, formális helyzetekben (magas beszédszint, magázódás)

2) Az igeragozásnak sok fajtája van. Fentebb láthattad, hogy például a 고맙다 szót sok különböző módon lehet ragozni. Fontos tudni, hogy melyik igeragozás használható egyes helyzetekben. Ezt a 6. Leckében mutatom meg. A 6. Leckéig nem teszek különbséget a formalitás szintjei (tegezés/magázás, tiszteletiség) között, azaz a mondatszerkezetre koncentrálok az igeragozás helyett. Addig mind a 나 és 저 előfordul majd, véletlenszerűen. A 6. Leckéig, ahol a formalitást bevezetem, ne foglalkozz azzal, hogy melyik “én” van a mondatban.

Most pedig, hogy mindezt tisztáztuk, végre beszélhetünk arról, hogy alkoss mondatot koreaiul.

 

 

Koreai ragok (~는/은 és ~를/을)

Egy koreai mondatban a legtöbb szóhoz kapcsolódik rag (végződés). Ezek a ragok jelzik az egyes szavak szerepét a mondatban – azaz, hogy melyik szó az alany vagy a tárgy. Megjegyzem, nem mindegyik ragot lehet magyarra fordítani (angolra pedig egyiket sem lehet lefordítani).

Ebben a leckében az alábbi ragokról lesz szó:

는 vagy 은 (Alany)
Ez a végződés a mondat alanyához kapcsolódik, azt jelöli.

는 használandó, amikor az alany utolsó szótagja magánhangzóra végződik. Például:

나 = 나는
저 = 저는

은 használandó, amikor az alany utolsó szótagja mássalhangzóra végződik. Például:

집 = 집은
책 = 책은

 

를 vagy 을 (Tárgy)
Ez a végződés a mondat tárgyához kapcsolódik, azt jelöli.

를 használandó, amikor az alany utolsó szótagja magánhangzóra végződik. Például:

나 = 나를
저 = 저를

을 használandó, amikor az alany utolsó szótagja mássalhangzóra végződik. Például:

집 = 집을
책 = 책을

Most már tudunk koreai mondatszerkezetben koreai ragokkal mondatokat alkotni.

1) Én koreait beszélek = Én은 koreai를 beszélek
Az “én” (alany) 은 ragban végződik
A “koreai” (tárgy) 를 ragban végződik

2) Én szeretlek téged = Én은 te를 szeretlek
Az “én” (alany) 은 ragban végződik
A “te” (tárgy) 를 ragban végződik

3) Én levelet írtam = Én은 levél을 írtam
Az “én” (alany) 은 ragban végződik
A “levél” (tárgy) 을 ragban végződik

4) Én kinyitottam az ajtót = Én은 ajtó를 kinyitottam
Az “én” (alany) 은 ragban végződik
Az “ajtó” (tárgy) 를 ragban végződik

5) Anyu tésztát fog készíteni = Anyu는 tészta를 fog készíteni
Az “anyu” (alany) 는 ragban végződik
A “tészta” (tárgy) 를 ragban végződik

Ugyanez vonatkozik a melléknévre végződő mondatokra. De emlékezz, hogy a melléknévre végződő mondatokban a melléknévnek nincs tárgya:

1) A barátnőm szép: A barátnőm은 szép

A “barátnőm” (alany) “은” ragban végződik

2) A játékbaba ijesztő volt = A játékbaba는 ijesztő volt

A “játékbaba” (alany) “는” ragban végződik

Most rátérünk az “이다”-t tartalmazó igazi koreai mondatokra.

 

 

Kopula: 이다

Vágjunk bele és alkossunk mondatokat koreaiul. Ebben a leckében egyszerű mondatokat alkotunk “이다”-val. A kopula, “이다”, fordítása “lenni”. A létige használata magyarul és angolul is igen bonyolult. Attól függően hogy mire vonatkozik, az alábbi mondatokban a létige vagy benne van, vagy nem, és különbözően fordítjuk:

Én férfi vagyok
Ő férfi
Ők férfiak
Én férfi voltam
Ők férfiak voltak

A létige más és más formát vesz fel ezekben a mondatokban, a mondat alanyától és idejétől függően, továbbá harmadik személyben nem kerül a mondatba. Magyar (vagy angol) nyelvet tanulóknak ez rettenetesen nehéz lehet. Koreaiul az 이다 felel meg mindegyik “lenni” alaknak.

Ahogy korábban említettem, az 이다 ragozható, így tehát az 이다 hasonló az igékhez és melléknevekhez. De az 이다-ra vonatkozó szabályok sokszor, bár nem mindig, eltérőek. Amikor aktuálissá válik, a későbbi leckékben megmutatom miben különbözik az 이다 az igéktől és melléknevektől. Például az 52. Leckében megtanulod majd, hogy egy 이다-t tartalmazó mondatot máshogyan kell idézni, mintha ige vagy melléknév a mondat állítmánya.

A melléknevekhez hasonlóan az 이다-nak sem lehet tárgya. Csak igéknek van tárgyuk. Például:
Én hamburgert eszek (az eszik az ige, a tárgy a hamburger)
Ő találkozik a barátommal (a találkozik az ige, a “tárgy” a barátom)
Ők koreait tanulnak (a tanul az ige, a tárgy a koreai)
Mi zenét hallgatunk (a hallgat az ige, a tárgy a zene)

Mindezen mondatoknak van(lehet) tárgya, mert a mondat állítmánya ige. Ugyanakkor, ha a mondat állítmánya melléknév, akkor nem lesz a mondatnak tárgya.

Én szép vagyok
Ő szép
Ők éhesek
Mi okosak vagyunk

Ebben a négy mondatban az alanytól függően vagy jelen van a létige, vagy nincs, de angolul nem létezhetnek ezek a mondatok a létige nélkül és azok minden alakja más. Magyarul az alábbi két mondat nem helyes:

Én szép
Mi okosak

A magyarral és az angollal szemben, koreai nyelven NEM az 이다-t használjuk az ilyen típusú mondatokban. Azaz, melléknévi állítmány esetén nem 이다-t használunk, koreaiul NEM 이다 fejezi ki, hogy valami melléknév, azaz hogy a főnév valamilyen minőségű. A melléknévi állítmánnyal rendelkező mondatokat a 3. Leckében mutatom be.

Még egyszer, az 이다-t nem használjuk az alábbi mondatokban:

Én szép vagyok
Ő szép
Ők éhesek
Mi okosak vagyunk

Ugyanakkor, 이다-t használunk az alábbi típusú mondatokban:

Én férfi vagyok
Ő férfi
Ők férfiak
Én férfi voltam
Ők férfiak voltak

이다-t arra használjuk, hogy megmutassuk egy főnév egyenértékű/azonos egy másik főnévvel. Az “이다”-t tartalmazó mondatok alapszerkezete a következő:

[főnév은/는] [másik főnév][이다]

Például:

Én은 férfi이다 = Én férfi vagyok
Most helyettesítsük be a “férfi” és “én” szavakat, melyek:
나 = én
남자 = férfi
A koreai mondat így nézne ki:
나는 남자이다 = Én férfi vagyok

Fontos észrevenned, hogy az 이다 közvetlenül a második főnévhez kapcsolódik. Igék és melléknevek nem csatlakoznak közvetlenül főnevekhez, de az 이다 igen. Helytelen lenne szóközt beiktatni a második főnév és az 이다 közé. Ez például helytelen lenne:

나는 남자 이다

Bár úgy tűnhet, hogy a “남자” a mondat tárgya, de nem az. Az 이다-nak, a melléknevekkel megegyezően és az igékkel szemben, nincs tárgya. Ezért helytelen lenne a tárgyas ragot csatlakoztatni a második főnévhez. Ez például helytelen lenne:

나는 남자를 이다

Ennek a leckének a célja (és a 2., 3 és 4. Leckéké), hogy bemutassa az egyszerű koreai mondatszerkezetet. Amíg el nem érünk az 5. Leckéhez és 6. Leckéhez, nem beszélek a koreai igék, melléknevek és az 이다 ragozásáról, illetve az udvariassági szintekről, bár ezeket a típusú szavakat nagyon ritkán használják ragozás és udvariassági szint nélkül.

A mondatvégződés ragozása nagyon fontos, de a mondatszerkezet szintúgy. Amikor ezeket a leckéket írtam, sokat gondolkodtam azon, mit kellene először megtanítanom. Nem lehet mondatvégződést ragozni logikus mondat nélkül; de nem lehet logikus mondatot alkotni ha nem tudunk ragozni. Végül úgy gondoltam, hogy világosabb a magyarázat ebben a sorrendben, azaz ha először megtanítom a mondatszerkezetet és csak azután a mondatvégződés ragozását.

Az összes leckében példamondatokon keresztül mutatom meg, hogy hogyan alkalmazható a nyelvtan. Az 1.-4. Leckékben a példamondatok nincsenek ragozva. De mindegyik ragozatlan mondat alatt zárójelben ott van ugyanannak a mondatnak a ragozott alakja (magas és alacsony beszédszinten is). Vethetsz egy pillantást a ragozásra, de ne feledd, hogy a ragozást csak az 5. és 6. Leckében (igék és melléknevek) illetve a 9. Leckében (이다) tanítom meg.

Más példák az 이다 használatára:

나는 여자이다 = Nő vagyok
(나는 여자야 / 저는 여자예요)

나는 선생님이다 = Tanár vagyok
(나는 선생님이야 / 저는 선생님이에요)

나는 사람이다 = Ember vagyok
(나는 사람이야 / 저는 사람이에요)

나는 ______이다 = Én _______ vagyok
(나는 _______ 이야 / 저는 _____이에요)

Az üres helyre bármilyen főnevet be lehet helyettesíteni és értelmes mondatot kapunk.

Az “ez” és “az” szavak gyakran előfordulnak az ilyen típusú mondatokban. Nézzük hogyan lehet alkalmazni a 이것, 그것 és 저것 szavakat egy mondatban az 이다-val.

Ez és Az (이/그/저)

Fent az új szavak között látható hogy az “ez” koreai megfelelője 이.

A koreai nyelvben akkor használatos az 이, ha olyasvalamiről van szó, ami kartávolságon belül van (például: ez a toll – amit a kezemben tartok). Ugyanúgy mint magyarul (vagy angolul) az “이” (ez) a főnév elé kerül, amire vonatkozik. Például:

이 사람 = Ez az ember
이 남자 = Ez a férfi
이 여자 = Ez a nő
이 차 = Ez az autó
이 탁자 = Ez az asztal
이 의자 = Ez a szék

Sajnos két szó van arra, hogy “az”: 그 és 저. A kezdő koreai tanulókat általában összezavarja a “그” és “저” közötti különbség.

Akkor használjuk a 그-t, amikor valami olyasmiről beszélünk, amiről egy előző mondatban vagy az előző szituációban szó volt, függetlenül attól, hogy látjuk-e vagy sem. Erre nehéz lenne példamondatot írni, mert még nem ismersz koreai mondatokat. De ha azt mondanám: “Én nem szeretem azt az embert [akit a barátod említett az előző mondatban].” Ebben a mondatban az “az[t]” megfelelője a “그”.

Akkor használjuk a 저-t, amikor valami olyasmiről beszélünk, amit látunk, de megérinteni nem tudunk, mert túl messze van.

Mind a “그”-t és “저”-t ugyanúgy odatehetjük egy főnév elé mint “ez” és “az”, mint ahogy az “이”-vel tettük.

이 사람 = Ez az ember
그 사람 = Az az ember
저 사람 = Az az ember

이 남자 = Ez a férfi
그 남자 = Az a férfi
저 남자 = Az a férfi

이 여자 = Ez a nő
그 여자 = Az a nő
저 여자  = Az a nő

이 의자 = Ez a szék
그 의자 = Az a szék
저 의자 = Az a szék

이 탁자 = Ez az asztal
그 탁자 = Az az asztal
저 탁자 = Az az asztal

Fontos, hogy bár magyarul (vagy angolul) az “” és “” fordítása ugyanaz, a koreai nyelvben nem ugyanarról a szóról van szó.

A koreai nyelvben az egyik leggyakoribb szó a “것”, ami azt jelenti “dolog/valami”. Amikor 이, 그 vagy 저 kerül a “것” elé, az eredmény egy összetett szó. Ezért, amikor “것” kerül az 이, 그 vagy 저 mögé, nem teszünk szóközt a két szó közé. Más szóval, az alábbiak egy önálló szónak számítanak, nem két külön szónak:

이것 = ez a dolog
그것 = az a dolog
저것 = az a dolog

Ugyanez a jelenség ismétlődik más gyakori szavakkal is, amiket az elkövetkező leckékben veszünk. Egyelőre nem kell ezzel foglalkoznod, de ugyanez történik például a (jelentése “hely”) és (jelentése “idő”) szavakkal is.

Ezen szavak esetén a “dolog” szó nem szükséges a magyar (vagy angol) fordításban. Hadd magyarázzam meg.

Az “az” szót használom példának, de ugyanez vonatkozik az “ez” szóra is.

Az “az”-t egy főnév elé helyezhetjük, hogy több információt adjunk a főnévről. Az előző példáknál maradva:

Az az ember

Az a férfi

Az a nő

De önálló szó is lehet. Például:

Én szeretem azt

Ebben a típusú magyar (vagy angol) mondatban, az “az” olyasvalamire utal, amit én szeretek. Ekkor az “az” egy főnév, egy dolog.

Éppen ezért a fenti mondatot úgy is mondhatjuk:

Én szeretem azt a dolgot

Nem szeretek nyelvtani szaknyelvet használni a leckéimben, de ha tudod mit jelentenek ezek a szavak, az segíthet. Magyarul (angolul) és koreaiul is az “az” lehet mutatószó (pl. “Én szeretem azt az embert”), és lehet névmás (pl. “Én szeretem azt”). Amikor mutatószóként használjuk a koreai nyelvben, a 그 egy főnév elé kerül. Amikor névmásként használjuk, a koreai nyelvben a 그것 használandó.

Ugyanígy, míg az “이, 그 és 저” fordítása “ez, az és az”, és főnevek elé téve a jelentésük “ez a főnév, az a főnév és az a főnév”, az “이것, 그것 és 저것” szavak főnevek (névmások). Éppen ezért nem kell hogy a fölösleges “dolog” szót is használjuk, habár a jelenés nem változik:

Én szeretem ezt

Én szeretem ezt a dolgot

Én szeretem azt

Én szeretem azt a dolgot

Most már tudjuk használni ezeket a főneveket mondatok alanyaként illetve tárgyaként. Most azt nézzük meg, hogy hogyan kell használni egy mondatban az “이다”-val.

Ez/Az használata 이다-val

Ne feledd, az 이다 fordítása “lenni” és jelen időben “vagyok/vagy/vagyunk/vagytok” a magyar megfelelője. Most, hogy már ismerjük az 이, 그 és 저 (illetve az 이것, 그것 és 저것) használatát, alkothatunk ilyen mondatokat:

Az az ember orvos

Be tudjuk helyezni ezeket a szavakat a koreai szerkezetbe:

Az az ember는 orvos

Majd a magyar szavakat felváltjuk a megfelelő koreai szavakkal:

그 사람은 +  의사 + 이다
그 사람은 의사이다
(그 사람은 의사야 / 그 사람은 의사예요)

További példák:

그 사람은 선생님이다 = Az az ember tanár
(그 사람은 선생님이야 / 그 사람은 선생님이에요)

이것은 탁자이다 = Ez (a dolog) asztal
(이것은 탁자야 / 이것은 탁자예요)

저것은 침대이다 = Az (a dolog) ágy
(저것은 침대야 / 저것은 침대예요)

그 사람은 남자이다 = Az az ember férfi
(그 사람은 남자야 / 그 사람은 남자예요)

그 사람은 여자이다 = Az az ember nő
(그 사람은 여자야 / 그 사람은 여자예요)

그것은 차이다 = Az (a dolog) autó
(그것은 차야 / 그것은 차예요)

이것은 나무이다 = Ez (a dolog) fa
(이것은 나무야 / 이것은 나무예요)

1250 példamondat van az 1. Leckében. Mindegyikhez kapcsolódik egy hangfájl. Ezeket itt tudod egy csomagban letölteni.

Wow! Ez egy nagyon nehéz lecke volt. Ha egy másik koreai nyelvkönyvet veszel a kezedbe, biztos vagyok benne, hogy az első fejezet sokkal egyszerűbb, mint ez. De bízz meg bennem; nagyon hasznos lesz később, hogy mindezt már most megtanultad. Amikor én tanultam koreaiul, több hónapomba került, hogy rájöjjek ezekre a dolgokra (nem azért, mert olyan nehezek lennének, hanem azért mert olyan nyelvkönyvet használtam, ami nem tanította meg, hogy hogyan működik a koreai nyelv, hogy mi miért úgy van koreaiul, ahogy).

Mielőtt elkezded a következő leckét, bizonyosodj meg róla, hogy értek az egyszerű koreai mondatszerkezetet, amit ebben a leckében átvettünk. Azt se feledd, hogy a nem zárójelben lévő mondatok technikailag nem helyesek (vagy nagyon, nagyon ritkák), mert a mondatvégződések nincsenek ragozva.

Rendben, minden világos! Kérem a következő leckét! Vagy,

Kattints ide a leckéhez tartozó gyakorlatsorért.

For one week only, purchase all six Unit PDFs for $40 instead of $60!