Menu Close

15. Lecke: Vegyes szavak és nyelvtan: 들다, koreai homonimák, betegnek lenni, különböző/hasonló/ugyanolyan

Click here for a workbook to go along with this lesson.

The following videos are available to reinforce the concepts taught in this lesson:

Sentence Practice, Dictation, Lesson Recap

This lesson is also available in Русский, Français, Português, Nederlands, Español and العربية

 

Új szavak

Klikkelj a magyar szóra és további információt, illetve példamondatokat találsz a szó használatához angol nyelven. (Egyelőre valószínűleg nem fogod érteni a koreai mondatokban használt nyelvtant, de hasznos ezeket látni, ahogy haladsz a tanulással.)

A szavakat és extra információt rendezetten (angol nyelven) megtalálod egy PDF fájlban itt.

Ha tornáztatni szeretnéd az agyadat a szavak felismerésével, próbáld megtalálni az új szavakat a 25 Szókereső gyakorlatban.

Főnevek
= alvás

모자 = sapka, kalap

= vonal, madzag, kötél, sor (sorbanálláskor)

감기 = megfázás

기침 = köhögés

설사 = hasmenés

독감 = influenza

재채기 = tüsszentés

동아리 = iskolai vagy egyetemi klub

취미 = hobbi

수학 = matematika

가족 = család

실력 = készségek

사촌 = unokatestvér

= élet

맥주 = sör

과거 = múlt

마음 = szív/elme

그림 = kép, festmény

= vmi belseje

Igék:
들다 = felemelni, vinni, tartani

들다 = bemenni, belépni

가져오다 = tárgyat hozni

가져가다 = tárgyat hozni/vinni

돌리다 = (meg)fordítani, gépet működtetni, kiosztani vmit

돌다 = (meg/körbe)fordulni, forogni

돌아보다 = vissza/hátranézni

돌아가다 = visszamenni, visszatérni

돌아오다 = visszajönni, visszatérni

돌려주다 = visszaadni

걸다 = felakasztani

주문하다 = rendelni

결혼하다 = össze/megházasodni

부르다 = szólni, hívni

고르다 = választani

넣다 = beilleszteni, betenni, belerakni

경험하다 = megtapasztalni

설명하다 = elmagyarázni

자랑하다 = dicsekedni, fitogtatni vmit

Szenvedő igék:
걸리다 = felakasztódni, lógni

걸리다 = elfogódni, beragadni, csapdába es(őd)ni

걸리다 = elkapni náthát/betegséget

걸리다 = valamennyi ideig “tartani”

Melléknevek:
똑같다 = pontosan ugyanolyannak lenni

자랑스럽다 = büszkének lenni

또 다르다 = másik(nak lenni)

시끄럽다 = hangosnak, zajosnak lenni

흔하다 = gyakorinak lenni

드물다 = ritkának lenni

Határozószók és más szavak:
아마도 = talán/lehet hogy

A szavak tanulásában segíthet a Memrise tool (angolul).

Ha szeretnéd folyamatossá téve hallgatni a szavakat, a Szókincs gyakorló videóval megteheted.

Összesen 1050 új szó van az első szint leckéiben. Mindegyik szóhoz kapcsolódik egy hangfájl. Ezeket itt tudod letölteni.

 

 

Bevezetés

Ezt a leckét tanulni teljesen más érzés lesz, mint az eddigiek. Az eddig tanult szavakat egyszerű megérteni és használni. Például, ha tudod, hogy mondd ezt:

저는 한국어를 배웠어요 = Én megtanultam koreaiul

Majd megtanultad a “공부하다” (tanulni) szót, könnyen rá lehet jönni, hogy ez a mondat is lehetséges:

저는 한국어를 공부했어요 = Én koreaiul tanultam

De vannak olyan szavak is, amiket nem ilyen egyszerű megérteni és használni, mert más szabályt vagy mintát követnek. Ebben a leckében az ilyen szavak közül tanítok meg néhányat. Ezen kívül ebben a leckében szeretnék megtanítani néhány apró fogalmat, amit ismerned kell a koreai nyelvben. Ezek a fogalmak fontosak, de túl kicsik ahhoz, hogy külön-külön egy egész leckét szenteljek nekik. Ezért ebben a “vegyesfelvágott” leckében szerepelnek:

 

 

A 좋다/싫다 és a 좋아하다/싫어하다 részletesebben

Már mondtam néhányszor, hogy a legtöbb 하다-ban végződő igéről levágva a ~하다-t, a maradék szó az ige főnévi alakja. Például:

말 = beszéd/szavak/a dolog, amit vki mond
말하다 = beszélni

주문 = rendelés
주문하다 = rendelni

결혼 = házasság
결혼하다 = házasságot kötni, összeházasodni

존경 = tisztelet
존경하다 = tisztelni

De ez nem működik a 좋아하다 és 싫어하다 igékkel. Pontosabban:

A 좋아 nem főnév, ami “kedvelés” (vagy vmi ilyesmi) lenne, és
A 싫어 nem főnév, ami “nem-kedvelés“ (vagy vmi ilyesmi) lenne

Megjegyzem, hogy a 좋아 és 싫어 előfordul mondatban, de csak mint a 좋다/싫다 ragozott formája, nem a 좋아하다 vagy 싫어하다 főnévi alakjaként. Korábbi leckékben már megtanultad, hogy a 좋다 és 싫다 melléknevek. Melléknévként az utána következő főnevet írják le vagy mondat állítmányát alkotják. Például:

저는 좋은 김치를 먹었어요 = Én jó kimcsit ettem
김치는 좋아요 = A kimcsi jó

Gyors megjegyzés. Csak a legritkább esetben mondanánk tényleg azt, hogy ‘김치는 좋아요’. A legtöbb esetben, ha a 김치-ről azt akarjuk mondani, hogy jó, a 맛있다 szót használnánk inkább. Csak akkor mondanánk ezt a mondatot így, ha valaki valami rossz dologról beszél (pl. hogy nem tesz jót az egészségnek), ekkor lehetne ezt mondani “a … rosszat tesz, de a Kimchi jó az egészségre”. Ugyanakkor persze nyelvtanilag helyes a szerkezet, és azért használom ezt a mondatot, mert valamit hangsúlyozni szeretnék, ami később válik világossá ebben a leckében.

A 좋아하다 úgy jön létre, hogy a 좋다 szótövéhez ~아/어하다-t adunk. Ettől a 좋다 melléknév (jó) igévé (kedvelni, szeretni) válik. Hasonlóképpen

A 싫어하다 úgy jön létre, hogy a 싫다 szótövéhez ~아/어하다-t adunk. Ettől a 싫다 melléknév (nem jó) igévé (nem kedvelni, nem szeretni) válik.

Ezen a ponton megjegyzem, hogy ~아/어하다-t lehet adni más melléknevekhez is. A 좋다 és 싫다 a leggyakoribbak (és legfontosabbak), amiket most hasznos megtanulnod, de további gyakori példák még:

부끄럽다 = félénk (ez melléknév)
부끄러워하다 = félénk (ez ige)

부럽다 = féltékeny (ez melléknév)
부러워하다 = féltékeny (ez ige)

Azon túl, hogy tudd az egyik ige, a másik melléknév, nem érdemes most ezekkel a szavakkal foglalkoznod. Fogok majd erről részletesebben is beszélni, de csak sokkal később, a 105. Leckében. Most összpontosítsunk a 좋아하다 és 싫어하다 szavakra.

Igeként a 좋아하다 azt jelenti, hogy valaki “kedvel” valamit. Például:

김치는 좋아요 = A kimcsi jó
저는 김치를 좋아해요 = Én szeretem a kimcsit

Ugyanígy, a 싫어하다 azt jelenti, hogy valaki “nem kedvel” valamit. Például:

김치는 싫어요 = A kimcsi rossz/nem jó
저는 김치를 싫어해요 = Én nem szeretem a kimcsit

De a “좋다” és “싫다” az alábbi mondatokban gyakran azt jelenti, hogy:

김치가 좋아요 = Én szeretem a kimcsit
김치가 싫어요 = Én nem szeretem a kimcsit

Vagy, további példákkal élve:

학교가 좋아요 = Én szeretem az iskolát
학교가 싫어요 = Én nem szeretem az iskolát

맥주가 좋아요 = Én szeretem a sört
맥주가 싫어요 = Én nem szeretem a sört

A következőkben arról fogok beszélni, hogy hogyan is működik ez.

Alany – Tárgy – Melléknévi alak

A nyelvtan egyik alapköve (és nem csak a koreai nyelvtané), hogy melléknév nem irányul tárgyra. Ez azt jelenti, hogy a koreai nyelvben nem létezhet olyan mondat, aminek olyan melléknév az állítmánya, ami egy olyan szóra irányul, ami a ~를/을 tárgyas ragot kapja. Azaz, nem lehet ezt mondani:

저는 김치를 좋다 = Én a kimcsit jó

(ennek egyik nyelven sincs értelme)

De az alábbiak bármelyikét lehet mondani:

저는 김치를 먹었어요 = Én kimcsit ettem

Igei állítmány, ami tárgyra irányul

김치가 좋아요 = A kimcsi jó

Az alanyról mond valamit a melléknévi állítmány

저는 좋은 김치를 먹었어요 = Én jó kimcsit ettem

Melléknév írja le a tárgyat, amire az igei állítmány irányul

Mindezek ellenére, időnként előfordul, hogy a koreai emberek olyan mondatot használnak, aminek az állítmánya melléknév, aminek “tárgya” van. Emlékezz viszont, hogy melléknév nem (semmilyen körülmények között sem) irányulhat tárgyra. Akkor mégis hogy mondanak ilyet a koreai emberek? Úgy, hogy ~을/를 helyett ~이/가 ragot kap a tárgy. Ettől technikailag helyes lesz a mondaton belüli nyelvtan, mert a melléknévnek nincsen tárgya. Nézzünk egy példát:

김치는 좋아요 = A kimcsi jó
저는 김치를 좋아해요 = Én szeretem a kimcsit, amit így is lehet mondani
저는 김치가 좋아요 = Én szeretem a kimcsit

Amire ki akarok lyukadni, hogy a koreai nyelvben gyakran előfordul, hogy melléknév vagy passzív ige tárgyra irányul. De ezeket a mellékneveket és szenvedő igéket természetesen mindig melléknévként és szenvedő igeként kell kezelnünk.

Melléknév vagy szenvedő ige soha nem irányulhat tárgyra, ezért a ~를/을 rag helyett ezekben a helyzetekben ~이/가 ragot kell használni. Erre egy másik gyakori példa a 그립다:

그립다 = ezt a szót úgy fordítjuk “hiányolni”, de leginkább akkor használatos, amikor valaki egy személytelen dolgot hiányol (időnként akkor is használják, ha személy hiányzik de arról, hogy hogyan kell ezt kifejezni, majd a 17. Leckében lesz szó).

A 그립다 a koreai nyelvben melléknév (mert az érzést írja le, nem pedig egy cselekvést). Ez azt jelenti, hogy ha azt szeretnéd mondani “hiányzik a koreai étel”, nem mondhatod azt, hogy:

저는 한국 음식을 그리워요. Ehelyett azt kell mondanod, hogy:

저는 한국 음식이 그리워요 = Hiányzik a koreai étel

További példák. Figyeld meg, hogy az állítmány mindegyik mondatban melléknév:

나는 네가 자랑스러워 = Én büszke vagyok rád

나는 그 사람이 싫어 = Én nem szeretem azt az embert

저는 한국이 좋아요 = Én szeretem Koreát

Ugyanezt a jelenséget az előző leckében szenvedő igékkel is láthattad. Emlékezz: szenvedő ige nem irányulhat tárgyra. Ezért az előző leckében ilyen példákat láthattál:

저는 그것이 기억나요! = Én emlékszem arra!

저는 땀이 나요! = Én izzadok!

저는 화가 났어요 = Én mérges voltam/vagyok

 

 

A koreai 들다 szó

A koreai nyelvben a 들다 nagyon nehéz szó, mert rengetegféleképpen lehet használni. A két leggyakoribb használata a következő:

들다 = vmit vinni/tartani

들다 = vmibe/vhova (be)menni

Ez a két fordítás gyűjtőfogalomként lefedi a 들다 legtöbb használatát. A probléma a 들다 esetében az, hogy miután olyan sokféleképpen lehet használni, nehéz olyan fordítást találni, ami mindegyik helyzetre alkalmazható. Hadd mutassak három olyan példát, ahol a 들다 használata a “vmibe/vhova (be)menni” gyűjtőfogalom alá tartozik.

나는 동아리에 들었어 = Én csatlakoztam egy klubhoz (“bementem” egy klubba)

(나는) 잠이 들었다 = Elaludtam (“bementem” az alvásba/álomba merültem)

저는 그 그림이 마음에 들어요 = Nekem tetszik az a kép (Az a kép bemegy a szívembe)

A 마음 szó általában valakinek a szívét/elméjét jelenti

Most pedig hadd mutassak olyan példákat, ahol a 들다 használata a “vmit vinni/tartani” gyűjtőfogalom alá tartozik.

저는 손을 들었어요 = Én felemeltem a kezemet (“feltartottam” a kezem)

저는 가방을 들었어요 = Én vittem a táskámat/egy táskát

Szóval mit is akarok mondani?

Tulajdonképpen három dolgot.

1) Először, meg akartam mutatni a 들다 használatát. A fent bemutatott két gyűjtőfogalom (és a példamondatokban bemutatott egyes helyzetek) általános megértésére alapozva a jövőben a 들다 legtöbb jelentését meg fogod tudni fejteni, ahogy haladsz a tanulmányaidban.

2) Másodszor, ez alapvető fontosságú ahhoz, hogy haladj a koreai nyelv megértésében és megértsd, hogyan viszonyul egy szó jelentése a magyar fordításhoz. A koreai és magyar nyelv alapvetően különböznek, ezért időnként nagyon nehéz egyes mondatokat lefordítani. Ilyenkor ne próbáld a szó fordítását beleerőszakolni egy konkrét definícióba. Inkább fogadd el, hogy a helyzettől és a szövegkörnyezettől függően sok jelentése lehet.

Képzeld el például, hogy ismered az alábbi szavakat és fordításukat:

  • 저 = én/engem/nekem
  • 마음 = szív/elme
  • 들다 = bemenni
  • 그림 = kép

És az alábbi mondattal szembesülsz:

저는 그 그림이 마음에 들어요

Megértenéd a mondatot, ha nem magyaráztam volna el korábban? Sok koreaiul tanuló elolvasná ezt a mondatot és azt mondaná “Hát, úgy néz ki, hogy annak az embernek bemegy egy kép a szívébe/elméjébe… de igazából nem tudom ez mit jelent”.

Ez a sok alkalom közül az első, amikor arra bátorítalak, hogy a mondatokat ne szó szerint próbáld megérteni vagy fordítani. A mondatban található szavak ismerete alapján próbáld inkább megfejteni, hogy mi lehet a mondat jelentése. Például, ha a tanulmányaid közben legközelebb a “들다” szóval találkozol, emlékezz, hogy nagyon sok használata van – és csak azért, mert elsőre nem tűnik úgy, hogy a “bemegy” vagy “visz” lenne a megfelelő fordítás, ha rugalmasan közelítesz hozzá, valószínűleg rátalálsz a megoldásra.

3) Harmadszor, meg akartam tanítani a 들다 jelentését, mert igen gyakran előfordul összetett szavakban, amikről a következő részben fogok beszélni.

 

Koreai összetett igék

Észre fogod venni (vagy már észre is vetted), hogy nagyon sok koreai ige két másik ige összekapcsolásából jön létre. Ez általában úgy történik, hogy az egyik igét a másik tövéhez adjuk ~아/어 közbeiktatásával. Az ilyen igék jelentése mindkét alkotórész jelentését magában foglalja. Például:

들다 = valahova/valamibe bemenni
가다 = menni
들다 + 가다 = 들 + 어 + 가다
= 들어가다 = valahova/valamibe bemenni
아버지는 은행에 들어갔어요 = Az apukám bement a bankba

들다 = valahova/valamibe bemenni
오다 = jönni
들다 + 오다 = 들 + 어 + 오다
= 들어오다 = valahova/valamibe bejönni
남자는 방에 들어왔어요 = Egy férfi jött be a szobába

나다 = vmi előjön, kijön, felmerül, bekövetkezik
가다 = menni
나다 + 가다 = 나 + 아 + 가다
= 나가다 = kimenni valamiből
저는 집에서 나갔어요 = Én kimentem otthonról (elmentem otthonról)

나다 = vmi előjön, kijön, felmerül, bekövetkezik
오다 = jönni
나다 + 오다 = 나 + 아 + 오다
= 나오다 = kijönni valamiből
학생은 학교에서 나왔어요 = A diák kijött az iskolából

가지다 = birtokolni/rendelkezni vmivel
오다 = jönni
가지다 + 오다 = 가지 + 어 + 오다
= 가져오다 = hozni valamit
나는 나의 숙제를 가져왔어 = Én hoztam a házifeladatomat
그 학생은 숙제를 가져오지 않았어 = Az a diák nem hozta a házifeladatát

가지다 = birtokolni/rendelkezni vmivel
가다 = menni
가지다 + 가다 = 가지 + 어 + 가다
= 가져가다 = vinni valamit
저는 저의 모자를 가져갈 거예요 = Én hozni/vinni fogom a sapkámat

A 가져오다 fordítása általában “hozni”, a 가져가다 fordítása pedig általában “vinni”. De a “hozni” fordítás használható mind a 가져오다, mind a 가져가다 fordításaként.

A 가지다 jelentése “birtokolni”, az “오다” illetve “가다” jelentése pedig “jönni” illetve “menni”. A cselekvő személy viszonyítási pontjától függ, hogy a 가져오다 vagy a 가져가다 a megfelelőbb, azaz, hogy a cselekvő személy a kérdéses helyre megy vagy onnan jön.

Képzeld el, hogy nálad otthon van pénz, amit később a barátod otthonában oda akarsz neki adni. Azaz a pénzt magaddal kell “hoznod” vagy “vinned” (a kettő ugyanazt jelenti), amikor a barátodhoz indulsz. Ha jelenleg otthon vagy és a barátoddal beszélsz arról, hogy mit fogsz csinálni, a “가져가다” szót kell használnod, mert a barátod házába fogsz menni miközben nálad lesz a pénz (저는 돈을 가져갈 거예요). Ebben a példában a 가져가다 a megfelelőbb szó, a magyar fordítás pedig “vinni fogom a pénzt”.

Akkor azonban, ha már megérkeztél a barátodhoz a pénz társaságában, a “가져오다” szót kell használnod, mert  a barátod házába jöttél miközben nálad volt a pénz (저는 돈을 가져왔어요). Ebben a példában a 가져오다 a megfelelőbb szó, a magyar fordítás pedig “hoztam a pénzt”.

Van aki a fenti példát olvasva azt gondolja “Ó, szóval ha valami a jövőben történik, a 가져가다-t, ha pedig valami a múltban történik a 가져오다-t kell használni”.

Nem. Ennek semmi köze ahhoz, hogy mikor történik a mondat cselekvése. Az határozza meg a szóválasztást, hogy a cselekvő személy viszonyítási pontja hol van a beszélőhöz képest.

Például képzeld el, hogy otthon vagy a pénzzel. Ha a barátod azt akarja mondani neked, hogy “hozd a pénzt”, a “가져오다” szót kell használnia, mert az ő viszonyítási pontjából nézve te jössz (nem pedig mész) hozzá. Ezért ebben az esetben a 가져오다 megfelelőbb.

Ahogy haladsz a koreai tanulmányaiddal sok hasonló szóval fogsz találkozni. Ez nem valami rettenetesen nehéz dolog, de figyelembe kell venned, amikor beszélsz. Az is segít a megértésben, ha felismered, hogy a szó két különálló szóból tevődik össze.

Egy másik szó, amit gyakran látsz majd összetett szavakban a “돌다”:

돌다 = (meg/körbe)fordulni, forogni

Példák összetett szavakra:

돌다 + 보다 = 돌아보다 = megfordulni (és látni)
돌다 + 가다 = 돌아가다 = visszatérni/visszamenni
돌다 + 오다 = 돌아오다 = visszatérni/visszajönni
돌리다 + 주다 = 돌려주다 = visszaadni

저는 9월1일에 캐나다에 돌아갈 거예요 = Én szeptember 1-én fogok visszamenni Kanadába
저는 친구에게 책을 돌려줬어요 = Én visszaadtam a barátomnak a könyvét

Ennyi egyelőre elég, de látni fogsz még ezekre sok-sok példát ahogy haladsz a tanulmányaiddal.

 

 

Különböző/hasonló/ugyanolyan (다르다/비슷하다/같다)

Ezt a három szót már korábban megtanultad:

다르다 = különböző(nek lenni)
비슷하다 = hasonló(nak lenni)
같다 = ugyanolyan(nak lenni)

Ezen szavak használata nem annyira egyszerű, mint amilyennek látszik, ezért gondoltam, hogy szentelek nekik egy kis időt, hogy jobban megértsd a használatukat. Egyszerű mondatokban természetesen úgy kell használni őket, mint bármely más melléknevet. Például:

그것은 비슷해요 = Az hasonló
우리는 매우 달라요 = Mi annyira különbözün
우리는 같아요 = Mi ugyanolyanok vagyunk

A fenti mondat furcsán hangzik koreaiul. Habár a “같다” fordítása “ugyanolyan” a legtöbb esetben (különösen akkor, ha semmit nem hasonlítunk össze, pontosabban nem hasonlítunk semmihez), természetesebb a “똑같다” szót használni, aminek a fordítása “pontosan ugyanolyan”.

Például:

우리는 똑같아요 = Mi pontosan ugyanolyanok vagyunk

Amikor ezeket a szavakat magyarul használjuk, mindegyik szóval más (főnévi) ragot/szót kell használnunk. Például:

Én hasonlítok a barátomhoz

Az az épület különbözik a tegnapi (állapotá)tól/tegnaphoz képest

A kanadai emberek ugyanolyanok, mint a koreai emberek

A koreai nyelvben a ~와/과/랑/이랑/하고 ragokat használjuk mindhárom esetben. Például:

저는 친구와 비슷해요 = Én hasonlítok a barátomhoz

그 건물은 어제와 달라요 = Az az épület különbözik a tegnapi (állapotá)tól/tegnaphoz képest

캐나다 사람들은 한국 사람들과 같아요 = A kanadai emberek ugyanolyanok, mint a koreai emberek

이 학교는 우리 학교와 똑같아요 = Ez az iskola pontosan ugyanolyan, mint a mi iskolánk

Az, hogy a ~와/과/랑/이랑/하고 rag mindhárom helyzetben használható, legtöbbször összezavarja a koreai embereket, amikor angolul tanulnak. Gyakran ilyen hibákat vétenek:

“Ez az iskola ugyanolyan a mi iskolánkhoz”

Figyeld meg, hogy a ~와/과/랑/이랑/하고 rag jelzi a fenti mondatokban, hogy valami különbözik valamitől, hasonlít valamihez, illetve ugyanolyan, mint valami más. Elméletben meg lehet változtatni a mondat szórendjét (hogy a 13. Leckében tanultakhoz legyenek hasonlatosak), annak érdekében, hogy két dologról (ez és az) azt tudjuk mondani, hogy különböznek, hasonlóak, vagy ugyanolyanok. Például:

우리 학교와 이 학교는 똑같아요 = A mi iskolánk és ez az iskola pontosan ugyanolyanok

Mint láthatod a magyar mondatból – ez nem változtatja meg a mondat jelentését, csupán a szórend és a ragok szerepe változik kissé.

A 같다 használatáról részletesebben is beszélek a 35. és 36. Leckékben. A 36. Leckében egészen pontosan azt mutatom meg, hogy a 같다 inkább olyan helyzetekben fordul elő, ahol azt mondjuk “valami olyan, mint valami más”. Nem akarok ebbe mélyebben belemenni ebben a leckében, mert ennek a résznek az a célja, hogy az ezekben a mondatokban található nyelvtant bevezessem, így ugyanis használni tudod majd azt, amiről a következő részben beszélek.

Nézd meg ezt a nyelvtani szerkezetet. Ezt valószínűleg könnyűnek fogod találni most már:

나는 잘생긴 남자를 만났어 = Én találkoztam egy jóképű férfival

Alany – melléknév (ami főnevet ír le) – tárgy – ige

És ezek a mondatok?

나는 비슷한 남자를 만났어 = Én találkoztam egy hasonló emberrel, vagy

나는 같은 남자를 만났어 = Én találkoztam ugyanazzal az emberrel (egy ugyanolyan emberrel)

Ezeknek a mondatoknak ugyanaz a szerkezete, mint a korábbiaknak:

Alany – melléknév (ami főnevet ír le) – tárgy – ige

Ezért ennek is egyszerűnek kell lennie a számodra. De mi van akkor, ha azt akarod mondani “Én a barátodhoz hasonló férfival találkoztam.” Bonyolultnak tűnik, vegyük részenként:

너의 남자친구와 비슷하다 = a barátodhoz hasonló

A 비슷하다 melléknév, azaz le tud írni főnevet:

비슷한 남자 = hasonló férfi

너의 남자친구와 비슷한 남자 = A barátodhoz hasonló férfi

나는 ( — )를 만났어 = Én találkoztam —

나는 (너의 남자친구와 비슷한 남자)를 만났어 = Én a barátodhoz hasonló férfival találkoztam

Ez a szerkezet meglehetősen bonyolult. Nem egyszerűen melléknévi állítmányt (melléknévi mondatvégződést) használunk, hanem kifejezést képzünk főnevet leíró melléknévvel. A 26. Leckében többet is fogsz hallani arról, hogy hogyan lehet főneveket leírni – ez nem csak melléknévvel lehetséges, hanem igékkel és összetett kifejezésekkel is.

A “különböző” jelentésének több árnyalata van magyarul, de a “다르다” mindegyiket magában foglalja. Habár az alábbi két mondatban a “különböző” jelentése hasonló [angolul a két szó alakja teljesen megegyezik], próbáld meg megfigyelni, hogy kicsit eltérnek:

Én különbözöm tőle (Én hozzá képest különböző vagyok)

Én egy másik filmet láttam (Egy különböző filmet láttam)

Az első mondat azt írja le, hogy valami nem ugyanolyan mint valami más, azaz különbözik.

A második mondatban a a jelentés hasonló a “másik” jelentéshez, ahol (ebben az esetben) a beszélő nem az eredetileg tervezett filmet látta, hanem egy “másik” vagy “különböző” filmet.

Koreaiul mindkét esetben a 다르다-t használjuk. Például:

저는 그와 달라요 = Én különbözöm tőle

저는 다른 영화를 봤어요 = Én egy másik (különböző) filmet láttam

A “또 다르다” fordítása általában “(még) egy másik”, míg a “다르다” fordítása egyszerűen “másik”.

Nehéz elmagyarázni a “또 다르다” használatát, talán egyszerűbb (megérteni is), ha két különböző szóként gondolsz rájuk (tulajdonképpen azok is). Ez a szerkezet a “다르다” melléknév és a “또” határozószó kombinációja, ez utóbbi akkor használatos, amikor valami ismétlődik (ismét megtörténik).

A “또 다르다”-t akkor használjuk, ha egy dolgot már említettünk, és egy másik (egy további) dologról van szó. Például, képzeld el, hogy a kollégáiddal egy terv lehetséges akadályait vitatjátok meg. Mindenki elmondja, hogy milyen akadályokat lát, te például azt teheted hozzá:

또 다른 문제는 그것이 비싸요 = (Még egy további) Egy másik probléma, hogy (az a dolog) drága

Ebben az értelemben az alábbi mondatot is mondhatnád, és bár a magyar fordítása hasonló, próbáld megérteni a kettő közötti különbséget és a “또” kicsit eltérő szerepét:

저는 또 다른 영화를 봤어요 = Én még egy másik filmet (is) láttam

Ebben a mondatban a beszélő látott egy filmet, majd látott még egy másik filmet.

 

 

Azonos alakú, de mást jelentő szavak (koreai homonimák)

Lehet, hogy amikor idegen nyelvet tanulsz ez egyértelmű számodra, de azért külön felhívom rá a figyelmed. A koreai nyelvben sok olyan szó van, aminek (egy hangalakja de) több jelentése van. Ez angol nyelven is így van, a magyar nyelvre kevésbé jellemző. Ha egy szónak több jelentése van, akkor ezek mindig külön szótári szóként szerepelnek az új szavak listáján (bár nem feltétlenül ugyanabban a leckében). Erre jó példa a “쓰다”:

쓰다 = írni
쓰다 = használni
쓰다 = (sapkát) viselni

Mindhárom szó külön szerepel az új szavak listáján. Amikor egy szónak több jelentése van, de ezek a jelentések összefoglalhatók egy ‘gyűjtőszó’-val – csak a ‘gyűjtőszó’ szerepel a listán. Erre jó példa a 들다, amiről korábban beszéltünk. A 들다 rengeteg jelentéssel rendelkezik, de ezek három-négy gyűjtőfogalommal leírhatóak.

Az a fontos, hogy tartsd észben, sok többjelentésű koreai szó létezik:

나는 편지를 친구를 위해 쓸 거야 = Én levelet fogok írni a barátomnak

나는 그 기계를 썼어 = Én használtam azt a gépet

저의 아버지는 모자를 항상 써요 = Az apukám mindig visel sapkát

Egy másik szó, aminek több jelentése van a 걸리다:

걸리다 = felakasztódni, lógni (a lógás állapotában lenni)
걸리다 = elfogódni, beragadni, csapdába es(őd)ni
걸리다 = valamennyi ideig “tartani”
걸리다 = elkapni náthát/betegséget

 

Ennél több jelentése van, de egyelőre összpontosítsunk csak erre a négyre:

걸리다 = lógni

Az előző leckében megtanultakhoz hasonlóan, ezt az igét is lehet annak jelölésére használni, hogy valami a lógás szenvedő ‘állapotában’ van:

그림은 벽에 걸려 있어요 = A kép a falon lóg

걸리다 = elfogódni, beragadni, csapdába es(őd)ni

Ezt az igét akkor lehet használni, ha valaki/valami megbotlik/elkapják/beragad/csapdába esik:

나는 줄에 걸렸어 = Én megbotlottam a kötélben

걸리다 = valamennyi ideig “tartani”

Ez egy nagyon hasznos jelentés, amiről egy későbbi leckében részletesebben is beszélünk majd. Arra használható, hogy jelezzük, mennyi ideig tart egy helyről egy másikig eljutni:

서울부터 인천까지 2시간 걸려요 = Szöulból Incsonba (az út/eljutni) két óráig tart

우리 학교에서 식당까지 10분 걸려요 = Az iskolánkból az étterembe (az út/eljutni) 10 percig tart

Figyeld meg ugyanakkor, hogy bár magyarul (és angolul) ez a négy jelentés meglehetősen különböző (lógni, csapdába esni, valamennyi ideig tartani), tulajdonképpen igen hasonlóak egymáshoz. Amikor egy kép a falon ‘lóg’, technikailag ‘csapdába esett/beragadt’ a falon. Hasonlóképpen, Szöulból Incsonba 2 órán keresztül az ember ‘be van ragadva/csapdába van esve’. Haha, nemigaz? Hát legalábbis én így magyaráztam meg magamnak, amikor először találkoztam ezekkel a szavakkal.

Próbálj meg kilépni a magyar nyelv szabályai közül. Egy korai szónak sokszor több magyar megfelelője van. Ezek a szavak nem biztos, hogy nagyon eltérnek egymástól, de a specifikus fordításuk miatt úgy tűnhet, hogy nagyon eltérőek. Olvasd el ezeket a mondatokat újra, és gondold végig, hogy megértenéd-e őket így:

A kép csapdába esett a falon

Elkapott a kötél

Szöulból Incsonba 2 óra csapdába esett/beragadt

Elég egyértelmű, hogy magyarul mindegyik nagyon furcsán hangzik – de talán ki tudnád következtetni, hogy mit jelentenek a mondatok.

Hogy mit akartam ezzel mondani? Csak azért, mert úgy tűnik egy szónak több jelentése van, egyáltalán nem biztos, hogy azok a jelentések rettenetesen különböznek egymástól. Gondold végig még egyszer az ebben a leckében lévő példát (들다). A 들다-nak sok jelentése van – de a legtöbbjüket le tudja írni 2-3 gyűjtőfogalom. Ezt mindig tartsd észben.

 

Betegnek lenni Koreában

Az egyik dolog, amit általában elsőként meg akarunk tanulni egy új nyelven az, hogy hogyan fejezzük ki magunkat ha orvoshoz kell mennünk. Ez nem igazán illik semelyik leckébe, ezért itt gondoltam foglalkozni vele:

Már ismered az 아프다 szót, amivel azt tudod kifejezni, hogy beteg vagy, VAGY azt, hogy valamid fáj. Magyarul (és angolul) a “beteg” és a “fáj” kicsit mást jelent. Éppen ezért, amikor a koreai emberek angolul tanulnak, sokszor hibásan azt mondják “beteg a kezem”. Felhívom a figyelmedet arra is, hogy az 아프다 melléknév… és valamilyen oknál fogva ‘이/가’ rag jár vele, nem 는/은 amikor a test bizonyos részeire használjuk:

배가 아파요 = Fáj a gyomrom

팔이 아파요 = Fáj a karom

저는 어제 너무 아팠어요 = Én tegnap nagyon beteg voltam

Amikor azt akarod mondani, hogy valamilyen betegségben szenvedsz, a 걸리다 szót is lehet használni. Az előző részben esett némi szó a 걸리다-ról. A 걸리다 ezen használata megfelel a 걸리다 fenti példáknál leírt jelentésének (engem elkapott/csapdába ejtett a betegség). Koreai nyelven így használjuk:

저는 감기에 걸렸어요 = Én elkaptam a náthát/náthás vagyok

저는 독감에 걸렸어요 = Én elkaptam az influenzát/Influenzás vagyok

Figyeld meg, hogy “” rag szerepel a mondatokban, hiszen a 걸리다 jelentése az, hogy valamiBE/BEN esett csapdába az ember.

A koreai nyelv múlt időben használja a“걸렸다”-t a náthásnak lenni kifejezésére, ugyanúgy, mint a magyar, ahol múlt időben kapjuk el a betegséget. Ugyanakkor a másik fordítással magyarul jelenidőben vagyunk betegek.

A 기침 (köhögés) és 재채기 (tüsszentés), habár eredetileg nem kínai szavak, olyan főnevek, melyekhez 하다-t adva a megfelelő igei alakot (köhögni és tüsszenteni) kapjuk. Például:

저의 아들은 시끄럽게 기침했어요 = Az én fiam hangosan köhögött

(Ezt angolul folyamatos múlttal kellene kifejezni. A koreaiban, a magyar nyelvhez hasonlóan, nincs egyszerű és folyamatos igeragozás. A folyamatos cselekvés kifejezéséről a 18. Leckében lesz szó.)  

Wow, ez hosszú lecke lett. Elnézésedet kérem, amiért ilyen hosszúra sikerednek a leckéim. Ezt a leckét könnyen 2, 3 de talán 4 részre is szétszedhettem volna. Végül úgy döntöttem egyben tartom. Amikor én elkezdtem koreaiul tanulni, olyan gyorsan akartam haladni az anyaggal, ahogy csak tudtam – valószínűleg ez a vágyam bújik elő, amikor a leckéket írom.

Rendben, minden világos! Kérem a következő leckét! Vagy,

Kattints ide a leckéhez tartozó gyakorlatsorért.

Itt a vége ennek a leckének!

1250 példamondat van az 1. Szinten. 

Mindegyikhez kapcsolódik egy hangfájl. Ezeket itt tudod egy csomagban letölteni.

For one week only, purchase all six Unit PDFs for $40 instead of $60!