Menu Close

7. Lecke: A koreai rendhagyók

Click here for a workbook to go along with this lesson.

This Lesson is also available in Español, Русский, Français, Português, Ελληνικά, 中文, Deutsch, български and العربية

These videos are available to reinforce this lesson:

Sentence Practice, Conjugation Practice, Dictation, Lesson Recap

 

Új szavak

Klikkelj a magyar szóra és további információt, illetve példamondatokat találsz a szó használatához angol nyelven. (Egyelőre valószínűleg nem fogod érteni a koreai mondatokban használt nyelvtant, de hasznos ezeket látni, ahogy haladsz a tanulással.)

A szavakat és extra információt rendezetten (angol nyelven) megtalálod egy PDF fájlban itt.

Ha tornáztatni szeretnéd az agyadat a szavak felismerésével, próbáld megtalálni az új szavakat a 25 Szókereső gyakorlatban.

Főnevek:
눈썹 = szemöldök

교사 = tanár

= osztály

직장 = munkahely (a munka helye)

= fal

= szőr

머리카락 = haj

저녁 = vacsora, este

점심 = ebéd, ebédidő

= ruha

오전 = reggel

오후 = délután

여름 = nyár

가을 = ősz

겨울 = télt

= tavasz

Igék:
찾다 = keresni, találni

가르치다 = tanítani

일하다 = dolgozni

짓다 = építeni

가지다 = birtokolni

잠그다 = (be)zárni

잊다 = elfelejteni

돕다 = segíteni

주다 = adni

맞다 = helyesnek lenni, igazának lenni, stimmelni

Melléknevek:
쉽다 = könnyűnek lenni

덥다 = melegnek lenni

그립다 = hiányolni (egy dolgot)

귀엽다 = aranyosnak lenni

춥다 = hidegnek lenni

어렵다 = nehéznek, bonyolultnak lenni

더럽다 = piszkosnak lenni

바쁘다 = elfoglaltnak lenni

같다 = ugyanannak, ugyanolyannak lenni

안전하다 = biztonságosnak lenni

딱딱하다 = keménynek, szilárdnak lenni

부드럽다 = puhának lenni

가능하다 = lehetségesnek lenni

불가능하다 = lehetetlennek lenni

예쁘다 = szépnek lenni

Határozószavak:
일찍 = korán

매일 = minden nap

Összesen 1050 új szó van az első szint leckéiben. 

Mindegyik szóhoz kapcsolódik egy hangfájl. Ezeket itt tudod letölteni.

A szavak tanulásában segíthet a Memrise tool (angolul).

Ha szeretnéd folyamatossá téve hallgatni a szavakat, a Szókincs gyakorló videóval megteheted.

 

 

A rendhagyók

Mint minden nyelvben, a koreaiban is van rendhagyó ragozás, amit ismerned kell. A rendhagyó ragozás akkor áll fenn, amikor mondatvégződés ragozásakor valamit a szótőhöz adunk. A koreai nyelvtan ragok szótőhöz adásán alapszik. Az 5. Leckében már említettem, de most megismétlem: Igék és melléknevek szótöve után ragok és egyéb nyelvtani szerkezetek százai állhatnak.

Ezek közül néhányat már ismersz. Például:

  • ~ㄴ/는다 az egyszerű forma ragja
  • ~아/어 az informális-alacsony udvariassági szint ragja
  • ~아/어요 az informális-udvarias ragozás végződése
  • ~ㅂ/습니다 a hivatalos-udvarias ragozás végződése
  • ~았/었어 az informális-alacsony udvariassági szint múltidejű ragja
  • ~ㄴ/은 az utána következő főnevet leíró melléknévi végződés

Elkövetkező leckékben még nagyon sok hasonlót fogsz megismerni. Ezek közül néhány példa:

  • ~ㄴ/은 후에 vmi “után”
  • ~기 전에 vmi “előtt”
  • ~기 때문에 vmi “miatt”
  • ~아/어서 “azért, hogy”
  • ~(으)면 “ha”
  • ~아/어야 하다 vkinek vmit tennie “kell”
  • ~아/어서는 안 되다 vkinek vmit “nem szabad” tennie

Figyeld meg, hogy ezen szerkezetek egy része magánhangzóval, egy másik részük mássalhangzóval kezdődik. A rendhagyó esetek többsége akkor jön létre, amikor magánhangzót adunk a szótőhöz. Az ㄹ rendhagyóra a lecke végén kerül sor, ez az egyetlen rendhagyó ragozás, ami mássalhangzó hozzáadásakor jön létre.

Nézzünk egy példát mielőtt egyesével bemutatnám a rendhagyó ragozásokat. Mondjuk, hogy az “어렵다” szót akarom informális-alacsony udvariassági szinten múlt időben ragozni. Ez fog történni:

어렵다 + ~았/었어 = 어려웠어

Mint látod, megváltozott a szótő. Ezt “ㅂ rendhagyó”-nak hívják, mert a legtöbb (de nem mindegyik) szóra igaz, amelyiknek a szótöve “ㅂ”-ben végződik.

Ahogy említettem, a rendhagyó ragozás legtöbbször akkor történik, amikor magánhangzót adunk a szótőhöz. Sok végződés kezdődik magánhangzóval. Ezek egy részével már az 5. és 6. Leckékben megismerkedhettél:

  • ~아/어
  • ~아/어요
  • ~았/었어
  • ~았/었어요
  • ~았/었습니다
  • ~았/었다

Ami azt illeti, ebben a leckében bemutatom, hogyan képezzük a koreai rendhagyókat, amikor ezeket a végződéseket kapják. Későbbi leckékben, amikor új végződéseket tanulsz, alkalmazni tudnod majd az ebben a leckében tanultakat. Vágjunk bele.

 

 

Az ㅅ rendhagyó

Ha a szótő ㅅ-re végződik (például: 짓다 = készíteni, építeni), az ㅅ kiesik és a helyére magánhangzó kerül. Például:

짓다 = készíteni, építeni

짓 + 어 = 지어
나는 집을 지어 = Én házat építek

짓 + 었어요 = 지었어요
저는 집을 지었어요 = Én házat építettem

Figyeld meg, hogy ez csak akkor történik, ha magánhangzót adunk a szótőhöz. Amikor az egyszerű formában ragozunk “~는다”-t kap a szótő, ezért az ㅅ nem esik ki. Például:

집을 짓는다 = házat építeni

Ez a rendhagyó azért létezik, hogy ne változzon meg teljesen a szó hangzása a ragozás után.

A 짓다 kiejtése ‘csit-tá.’
A 지어 kiejtése ‘csi-a’
A 짓어 kiejtése ‘csisz-sza’

A harmadik alakban (ami helytelen) alapvetően megváltozik a szótő kiejtése, amikor ahhoz magánhangzót adunk (‘csit’-ből ‘csisz’ lesz). Ezzel szemben a második alakban a szótő végződésének kiejtése ‘csit’-ről ‘csi’-re változik, ami sokkal kisebb különbség (különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a 짓 végi ‘t’ kiejtése nem aspirált, azaz alig lehet hallani). Sejtem, hogy ez elég bonyolultnak tűnik, de nem nagy gond ha nem érted miért történik ez. Csak emlékezz arra, hogy ez a rendhagyó így képződik.

Még néhány példa az ㅅ rendhagyóra (ezek a szavak egyelőre még túl nehezek, csak példaként használom őket):

낫다 = jobb (melléknév) – Erről a 19. Leckében fogsz tanulni
잇다 = folytatni, összekötni (ige)

Gyakran előforduló szavak, amikre ez a szabály nem vonatkozik:

웃다 (nevetni) = 저는 웃었어요 = Én nevettem
벗다 (levetkőzni, ruhát levenni) = 저는 저의 옷을 벗었어요 = Én levettem a ruháimat
씻다 (mosakodni) = 저는 저의 손을 씻었어요 = Én kezetmostam

Az alábbi táblázatban a “짓다 (építeni)” szó minden eddig tanult tiszteletiségi ragját megtalálod. A rendhagyó ragozások kövéren vannak szedve. Figyeld meg, hogy ez csak akkor történik, amikor az ~아/어-t (vagy valamelyik származékát, pl. ~았/었어요-t) adjuk a szótőhöz.

짓다 = épiteni Múlt Jelen Jövő
Informális-alacsony udvariasság 지었어 지어 짓겠어
Informális-udvarias 지었어요 지어요 짓겠어요
Egyszerű forma 지었다 짓는다 짓겠다
Hivatalos-udvarias 지었습니다 짓습니다 짓겠습니다

Megjegyzem, hogy amikor a szótő negyedik betűje az (azaz egy másik mássalhangzót követ), ez a szabály nem érvényesül. A szabály nem vonatkozik például az 없다 szóra, amiről a következő leckében lesz szó.

 

 

A ㄷ rendhagyó

Ha a szótő ㄷ-re végződik (például: 걷다 = gyalogolni, gyalog menni), a ㄷ ㄹ-lé változik amikor magánhangzót adunk a szótőhöz. Ez csak igéknél fordul elő. Például:

걷다 = gyalogolni, gyalog menni
걷 + 어 = 걸어
저는 걸어요 = Én gyalog megyek

걷 + 었어요 = 걸었어요
저는 걸었어요 = Én gyalog mentem

Nem áll szándékomban, hogy összezavarjalak, de valószínűleg ez fog történni:

A 걷다 azt jelenti “gyalog menni”. Amikor magánhangzó hozzáadásával ragozzuk, 걸어-vá változik.

A 걷다 másik jelentése “betűrni”. Ebben a jelentésében a 걷다 nem rendhagyó. Ezért amikor magánhangzó hozzáadásával ragozzuk, 걷어 lesz.

A 걸다 azt jelenti “felakasztani”. Amikor magánhangzó hozzáadásával ragozzuk, 걸어 marad a szótő.

Zavaros? Nézzük együtt mindhármat:

걷다

Gyalog menni

걷다

Betűrni

걸다

Felakasztani

Múlt formális 걸었어요 걷었어요 걸었어요
Jelen formális 걸어요 걷어요 걸어요
Jövő formális 걷겠어요 걷겠어요 걸겠어요

Ami azt illeti, ennél a ragozásnál a 걷다/걷다/걸다 összekeverhetősége a legnehezebb, de ezzel nem érdemes mélyebben foglalkoznod. A “gyalog menni” sokkal gyakrabban fordul elő, mint a “betűrni”, úgyhogy ebbe a problémába nem fogsz túl gyakran belefutni.

Ennek a rendhagyó ragozásnak az oka, hogy a rendhagyó formát könnyebb kiejteni. Egy angol példával élve, a “butter” kiejtése angolul nem “butt-tter”, hanem “bud-er”. Angolban ugyanúgy, mint a ㄷ rendhagyó esetén, a kemény mássalhangzó elkerülése a cél.

Ez a szabály a legtöbb ㄷ-re végződő szótőre igaz. Gyakran előforduló szavak, amikre ez a szabály nem vonatkozik (mint pl. a 걷다 = betűrni):

받다 (kapni, elfogadni) = 돈을 받았어요 = Én pénzt kaptam
묻다 = 묻어요 (eltemetni) = 저는 저의 강아지를 묻었어요 = Én eltemettem a kutyámat
닫다 = 닫아요 (becsukni) = 저는 문을 닫았어요 = Én becsuktam az ajtót

Az alábbi táblázatban a “걷다 (gyalog menni)” szó minden eddig tanult tiszteletiségi ragját megtalálod. A rendhagyó ragozások kövéren vannak szedve. Figyeld meg, hogy ez csak akkor történik, amikor az ~아/어-t (vagy valamelyik származékát, pl. ~았/었어요-t) adjuk a szótőhöz.

걷다 = gyalog menni Múlt Jelen Jövő
Informális-alacsony udvariasság 걸었어 걸어 걷겠어
Informális-udvarias 걸었어요 걸어요 걷겠어요
Egyszerű forma 걸었다 걷는다 걷겠다
Hivatalos-udvarias 걸었습니다 걷습니다 걷겠습니다

 

 

A ㅂ rendhagyó

Ha a szótő utolsó mássalhangzója ㅂ (쉽다 = könnyű, egyszerű), a ㅂ hang 우-vá változik amikor magánhangzót adunk hozzá. Az 우-t azután a ragozott szó következő szótagja kapja meg.

Ez legtöbbször melléknevek esetén történik. Sok ige végződik ㅂ betűben, de ez a szabály ritkán vonatkozik igékre (két ige, amire vonatkozik a szabály a 줍다 (felszedni, felvenni), és a 눕다 (lefeküdni)). Például:

쉽다 = könnyűnek, egyszerűnek lenni
쉽 + 어 = 쉬 + 우 + 어 = 쉬워
그것은 쉬워 = Az könnyű

어렵다 = nehéznek, bonyolultnak lenni
어렵 + 어요 = 어려 + 우 + 어요 = 어려워요
그것은 어려워요 = Az nehéz

귀엽다 = aranyosnak lenni
귀엽 + 어요 = 귀여 + 우 + 어요 = 귀여워요
그 여자는 귀여워요 = Az a lány aranyos

A “돕다” (segíteni) és “곱다” (a “gyönyörű” szó ritkább formája) szavakban a ㅂ 우 helyett 오-vá változik. Például:

돕다 = segíteni
돕 + 았어요 = 도 + 오 + 았어요 = 도왔어요
저는 저의 어머니를 도왔어요 = Én segítettem az anyukámnak

Megjegyzem, hogy a 돕다 és 곱다 szavakban lévő csak akkor alakul át -vá, ha ~아/어-t (vagy valamelyik származékát, pl. ~았/었다-t vagy ~아/어요-t) adunk a szótőhöz. Ha bármilyen másik magánhangzót adunk hozzá, a ㅂ 우-vá válik. Egyelőre még nem tanultál olyan szerkezeteket, amik más magánhangzóval kezdődnek. Jövendő leckékben meg fogod tanulni hogy adj igékhez ~ㄹ/을 ragot. Ebben az esetben a 돕다 도울-lá változik. Ez most még nem sürgős, de próbáld megjegyezni.

Miután a ㅂ rendhagyó ragozás főleg melléknevekben fordul elő, nemcsak mondatvégződésekben, hanem a mondaton belül is előfordulhat a ragozás (főnevek előtt). Emlékezz a különbségre e két mondat között.

사과는 크다 = Az almák nagyok
나는 큰 사과를 좋아한다 = Én szeretem a nagy almákat

Az első mondatban a ‘nagy’ melléknév, ami a mondat állítmányaként, mondatvégződésként írja le a főnevet (alma).

A második mondatban a ‘nagy’ az almát írja le (‘nagy alma’) és a “szeretni” a mondat állítmánya. A 4. Leckében megtanultad hogyan írunk le főneveket az eléjük helyezett melléknévvel, és a ~ㄴ/은 raggal. Amikor ~ㄴ/은 ragot adunk “ㅂ”-ben végződő melléknevekhez, életbe lép ez a rendhagyó szabály.

Amikor (“ㅂ”-ben végződő szótövű) melléknevet tetszünk egy főnév elé, hogy azt leírjuk, ~ㄴ-t adunk az újonnan létrejött 우/오 szótaghoz:

귀엽 + ㄴ = 귀여 + 우 + ㄴ = 귀여운
저는 귀여운 여자를 좋아해요 = Én az aranyos lányokat szeretem

További példák:

쉽다 = könnyűnek lenni
쉽 + ㄴ = 쉬 + 우 + ㄴ = 쉬운
저는 쉬운 일을 했어요 = Én könnyű munkát végeztem

부드럽다 = puhának lenni
부드럽 + ㄴ = 부드러 + 우 + ㄴ = 부드러운
나는 부드러운 손이 있어= Nekem puha kezeim vannak

춥다 = hidegnek lenni
춥 + ㄴ = 추 + 우 + ㄴ = 추운
저는 추운 날씨를 좋아해요 = Én szeretem a hideg vizet

Figyeld meg, hogy a legtöbb rendhagyó esetén a szó másképpen változik meg akkor, ha a szótő utolsó magánhangzója ㅗ vagyㅏ. Ugyanakkor, a ㅂ rendhagyó esetén, a 돕다 és 곱다 kivételével minden szó, amire a szabály vonatkozik 우 hangot kap. Éppen ezért, még azokhoz a szavakhoz is, ahol a szótő utolsó magánhangzója ㅏ (pl.: 아름답다) vagy ㅗ (pl.: 새롭다) 우-t adunk. Például:

아름답다 = gyönyörűnek lenni
아름답 + 어요 = 아름다 + 우 + 어요 = 아름다워요
그 여자는 아름다워요 = Az a lány gyönyörű

새롭다 = újnak lenni
새롭 + 어요 = 새로 + 우 + 어요 = 새로워요
그 학교는 새로워요 = Az az iskola új
그것은 새로운 학교예요 = Az (a dolog) egy új iskola

Talán ez a legbonyolultabb a rendhagyók között, mert furcsának tűnhet, hogy egy mássalhangzó, a ㅂ, magánhangzóvá, 우/오-vá változhat. Ennek oka hasonló ahhoz, amit az ㅅ rendhagyónál tárgyaltunk. Ahogy már tudod, amikor egy ㅂ hangban végződő szótagot ejtünk ki, a ‘B’ hangot tulajdonképpen nem ejtjük ki. Ha nem tudod miről beszélek, nézd meg a Kiejtési útmutatóban. De ha a ㅂ hang után magánhangzó kerül, már kiejtjük a ‘B’ hangot. Ennek a rendhagyó ragozásnak az értelme, hogy megszabadul a ‘B’ hangtól, ami tulajdonképpen nincs is a szóban. Zavaros? Igen tudom, megint az, de továbbra sem kell azzal foglalkoznod, hogy miért történik ez.

A legtöbb ㅂ-re végződő szóra érvényes ez a szabály. Gyakran előforduló szavak, amikre ez a szabály nem vonatkozik:

좁다 (keskenynek lenni) = 이 방은 좁아요 = Ez a szoba keskeny
잡다 (elkapni, megragadni) = 저는 공을 잡았어요 = Elkaptam a labdát
넓다 (szélesnek lenni) 이 방은 넓어요 = Ez a szoba széles

(A koreai emberek gyakran használják a “széles” szót, amikor azt akarják mondani egy szobáról/helyről, hogy “nagy”)

Az alábbi táblázatban a “춥다 (hideg)” szó minden eddig tanult tiszteletiségi ragját megtalálod. A rendhagyó ragozások kövéren vannak szedve. Figyeld meg, hogy ez csak akkor történik, amikor az ~아/어-t (vagy valamelyik származékát, pl. ~았/었어요-t) adjuk a szótőhöz.

춥다 = hideg Múlt Jelen Jövő
Informális-alacsony udvariasság 추웠어 추워 춥겠어
Informális-udvarias 추웠어요 추워요 춥겠어요
Egyszerű forma 추웠다 춥다 춥겠다
Hivatalos-udvarias 추웠습니다 춥습니다 춥겠습니다
Melléknévi forma 추운 날씨 = hideg idő

 

Az ㅡ rendhagyó

Ha a szótő utolsó betűje ㅡ (például: 잠그다 = bezárni), amikor ~아/어-t adunk a szóhoz, az ㅡ hang alapján nem tudjuk eldönteni, hogy ~어-nak vagy ~아-nak kell-e következnie. Ezért az utolsó előtti szótag magánhangzóját kell megnézni. A 잠그다 szóban például a szótő utolsó előtti szótagja 잠, amiben ㅏ a magánhangzó. A korábbi szabály alapján döntjük el, hogy 아-t vagy 어-t adunk a szótőhöz. Ha az utolsó előtti szótag magánhangzója ㅏ vagy ㅗ, 아-t adunk a szótőhöz. Ha az utolsó előtti szótag magánhangzója nem ㅏ vagy ㅗ, 어-t adunk hozzá. Például:

Ahol az utolsó előtti szótag magánhangzója ㅏ vagy ㅗ:

잠그다 + ~아/어
= 잠그아

Ahol az utolsó előtti szótag magánhangzója nem ㅏ vagy ㅗ:

슬프다 + ~아/어
= 슬프어

Sajnos nem ez minden, ami történik. Amikor ~아/어-t kap a szótő, ahol az utolsó betű ㅡ, az ~아/어 összeolvad a szótővel és az ㅡ kiesik. Ez meglehetősen nehéz, ezért nézzünk néhány példát arra, mi is történik.

잠그다 = bezárni
Ez a szótő ㅡ-ben végződik. Ha ~아/어-t akarunk adni hozzá, az utolsó előtti szótagot kell megnéznünk, ami itt 잠. A szótag magánhangzója ㅏ, tehát a szótőhöz ~아-t kell adni.
잠그 + 아
Az ~아 összeolvad a szótővel és az ㅡ kiesik:
잠그 + 아 = 잠가

바쁘다 = elfoglaltnak lenni
Ez a szótő ㅡ-ben végződik. Ha ~아/어-t akarunk adni hozzá, az utolsó előtti szótagot kell megnéznünk, ami itt 바. A szótag magánhangzója ㅏ, tehát a szótőhöz ~아-t kell adni.
바쁘 + 아
Az ~아 összeolvad a szótővel és az ㅡ kiesik:
바쁘 + 아 = 바빠

예쁘다 = szépnek lenni
Ez a szótő ㅡ-ben végződik. Ha ~아/어-t akarunk adni hozzá, az utolsó előtti szótagot kell megnéznünk, ami itt 예. A szótag magánhangzója nem ㅏ vagy ㅗ, tehát a szótőhöz ~어-t kell adni.
예쁘 + 어
Az ~어 összeolvad a szótővel és az ㅡ kiesik:
예쁘 + 어 = 예뻐

슬프다 = szomorúnak lenni
Ez a szótő ㅡ-ben végződik. Ha ~아/어-t akarunk adni hozzá, az utolsó előtti szótagot kell megnéznünk, ami itt 슬. A szótag magánhangzója nem ㅏ vagy ㅗ, tehát a szótőhöz ~어-t kell adni.
슬프 + 어
Az ~어 összeolvad a szótővel és az ㅡ kiesik:
슬프 + 어 = 슬퍼

Az ~아/어 és a szótő összeolvadása mindig megtörténik, ha ~아/어-val, vagy bármelyik származékával ragozunk, beleértve az ~아/어요-t és a múltidejű ragokat is, mint pl. az ~았/었어 vagy az ~았/었어요. Például:

저는 문을 잠갔어요 = Én bezártam az ajtót
저는 바빠요 = Én elfoglalt vagyok
그 여자는 예뻐요 = Az a lány szép
저는 아주 슬퍼요 = Én nagyon szomorú vagyok

Vannak egyszótagú szótövek is. Például a 크다 szótöve 크. Ebben az esetben tudjuk, hogy az ㅡ rendhagyó ragozást kell használnunk, de nincs utolsó előtti szótag, ami alapján meg tudnánk állapítani mit adjunk a szótőhöz. Ezekben az esetekben ~어-t adunk a szótőhöz. Például:

크다 = nagynak lenni
Ez a szótő ㅡ-ben végződik. Ha ~아/어-t akarunk adni hozzá, az utolsó előtti szótagot kell megnéznünk, ami itt nincs, tehát a szótőhöz ~어-t kell adni.
크 + 어
Az ~어 összeolvad a szótővel és az ㅡ kiesik:
크 + 어 = 커
그 집은 커요 = Az a ház nagy

Az is előfordulhat, hogy a szótő utolsó magánhangzója ㅡ, de a szótő mássalhangzóban végződik. Ebben az esetben nincs összeolvadás és mindig ~어-t kell választanunk ~아 helyett. Például:

긁다 = (meg)vakarni
A szótő utolsó magánhangzója ㅡ, de a szótő nem ㅡ-ben, hanem mássalhangzóban végződik. Ezért 어-t adunk hozzá.
긁 + 어요 = 긁어요
저는 머리를 긁었어요 = Én megvakartam a fejemet

듣다 = hallani
A szótő utolsó magánhangzója ㅡ, de a szótő nem ㅡ-ben, hanem mássalhangzóban végződik. Ezért 어-t adunk hozzá.
듣 + 었어요 = 듣었어요
De várjunk csak! Ne feledjük a ㄷ rendhagyót.
듣 + 었다 = 들었다
저는 쥐를 들었어요 = Én hallottam az egeret

만들다 = készíteni
A szótő utolsó magánhangzója ㅡ, de a szótő nem ㅡ-ben, hanem mássalhangzóban végződik. Ezért 어-t adunk hozzá. Függetlenül attól, hogy mi az utolsó előtti szótag hangrendje, 어-t adunk hozzá, mert a szótő mássalhangzóban végződik.
만들다 + ~아/어요
= 만들어요

Az alábbi táblázatban a “잠그다 (bezárni – ige)” szó minden eddig tanult tiszteletiségi ragját megtalálod. A rendhagyó ragozások kövéren vannak szedve. Figyeld meg, hogy ez csak akkor történik, amikor az ~아/어-t (vagy valamelyik származékát, pl. ~았/었어요-t) adjuk a szótőhöz.

잠그다 = bezárni Múlt Jelen Jövő
Informális-alacsony udvariasság 잠갔어 잠가 잠그겠어
Informális-udvarias 잠갔어요 잠가요 잠그겠어요
Egyszerű forma 잠갔다 잠근다 잠그겠다
Hivatalos-udvarias 잠갔습니다 잠급니다 잠그겠습니다

Az alábbi táblázatban pedig a “예쁘다 (szépnek lenni – melléknév)” szó minden eddig tanult tiszteletiségi ragját találod meg. A rendhagyó ragozások kövéren vannak szedve. Figyeld meg, hogy ez csak akkor történik, amikor az ~아/어-t (vagy valamelyik származékát, pl. ~았/었어요-t) adjuk a szótőhöz.

예쁘다 = szépnek lenni Múlt Jelen Jövő
Informális-alacsony udvariasság 예뻤어 예뻐 예쁘겠어
Informális-udvarias 예뻤어요 예뻐요 예쁘겠어요
Egyszerű forma 예뻤다 예쁘다 예쁘겠다
Hivatalos-udvarias 예뻤습니다 예쁩니다 예쁘겠습니다

Végezetül pedig a “만들다 (készíteni – ige)” szó minden eddig tanult tiszteletiségi ragját foglaltuk az alábbi táblázatba.

만들다 = készíteni Múlt Jelen Jövő
Informális-alacsony udvariasság 만들었어 만들어 만들겠어
Informális-udvarias 만들었어요 만들어요 만들겠어요
Egyszerű forma 만들었다 만든다 만들겠다
Hivatalos-udvarias 만들었습니다 만듭니다 만들겠습니다

A 만든다 és 만듭니다 alakok képzését lejjebb vesszük, amikor az rendhagyóról lesz szó.

 

 

A 르 rendhagyó

Ha a szótő utolsó szótagja 르 (마르다), másképpen ragozódik, amikor ~아/어-t adunk hozzá. Ezt a rendhagyó ragozást csak akkor alkalmazzuk, ha a szótőhöz ~아/어-t (vagy származékait) adjuk, más magán- vagy mássalhangzóval kezdődő nyelvtani szerkezet esetén a szabály nem él. Eddig a pontig nem tanultál más nyelvtani szerkezeteket az ~아/어-vel kezdődőeken túl, úgyhogy ne foglalkozz ezzel a különbséggel túlságosan.

Amikor ezekhez a szavakhoz ~아/어-t adunk, egy plusz ㄹ keletkezik, ami a 르 szótagot megelőző szótag végének mássalhangzója lesz. A 르 pedig 러 vagy 라 alakká változik (attól függően, hogy 어 vagy 아 ragot kap-e). Ez igékre és melléknevekre is vonatkozik (az egyetlen kivétel a 따르다 = követni/önteni). A magyarázat bonyolult, példákon keresztül egyszerűbb megérteni:

다르다 = különbözőnek lenni
다르 + 아요 = 다 + ㄹ + 라요 = 달라요
그것은 달라요 = Az a dolog különbözik

빠르다 = gyorsnak lenni
빠르 + 아요 = 빠 + ㄹ + 라요 = 빨라요
그 남자는 빨라요 = Az az ember gyors

부르다 = hívni, szólítani
부르 + 었어요 = 부 + ㄹ + 렀어요 = 불렀어요
저는 저의 누나를 불렀어요 = Én a húgomat hívtam

Az alábbi táblázatban a “고르다 ((ki)választani – ige)” szó minden eddig tanult tiszteletiségi ragját megtalálod. A rendhagyó ragozások kövéren vannak szedve. Figyeld meg, hogy ez csak akkor történik, amikor az ~아/어-t (vagy valamelyik származékát, pl. ~았/었어요-t) adjuk a szótőhöz.

고르다 = választani Múlt Jelen Jövő
Informális-alacsony udvariasság 골랐어 골라 고르겠어
Informális-udvarias 골랐어요 골라요 고르겠어요
Egyszerű forma 골랐다 고른다 고르겠다
Hivatalos-udvarias 골랐습니다 고릅니다 고르겠습니다

Az alábbi táblázatban pedig a “마르다 (soványnak lenni – melléknév)” szó minden eddig tanult tiszteletiségi ragját találod meg. A rendhagyó ragozások kövéren vannak szedve. Figyeld meg, hogy ez csak akkor történik, amikor az ~아/어-t (vagy valamelyik származékát, pl. ~았/었어요-t) adjuk a szótőhöz.

마르다 = sovány Past Present Future
Informális-alacsony udvariasság 말랐어 말라 마르겠어
Informális-udvarias 말랐어요 말라요 마르겠어요
Egyszerű forma 말랐다 마르다 마르겠다
Hivatalos-udvarias 말랐습니다 마릅니다 마르겠습니다
Adjective form 마른 여자 = sovány lány

 

 

Az ㄹ rendhagyó

Rendben, ígérem ez az utolsó.

Ahogy tudod, vannak olyan esetek, amikor két lehetőségből ki kell választani, hogy melyiket add a szótőhöz. Például:

~아/어 esetén ~아-t vagy ~어-t kell választani
~ㄴ/은 esetén  ~ㄴ-t vagy ~은-t kell választani
~ㅂ/습 esetén  ~ㅂ-t vagy ~습-t kell választani
~ㄹ/을 esetén  ~ㄹ-t vagy ~을-t kell választani

Azt is tudod, hogy a választás a szótőtől függ.

Ha a szótő utolsó betűje ㄹ ÉS az alábbiak bármelyikét adjuk a szótőhöz:

~ㄴ/은
~ㄴ/는
~ㅂ/습
~ㄹ/을

Az első opciót (~ㄴ/ ~ㅂ / ~ㄹ ) kell választani. Továbbá, az ㄹ kiesik és a helyét a szótőben közvetlenül átveszi az ~ㄴ / ~ㅂ / ~ㄹ. Nézzük ezeket egyenként.

 

Az ㄹ rendhagyó: Amikor ~ㄴ/은-t adunk a szótőhöz

Tanultad, hogy akkor kell ~ㄴ/은-t adni a melléknév tövéhez, ha főnevet ír le. Rendszerint a melléknév szótöve kapja az ~ㄴ-t közvetlenül, ha az magánhangzóban végződik, és ~은-t kap a szótő, ha az mássalhangzóban végződik. Például:

크다 = 큰 남자
작다 = 작은 남자

Amikor ㄹ betűre végződő szótőhöz ~ㄴ/은-t adunk, az ㄹ kiesik és helyette ㄴ kerül a szótőbe:

길다 = hosszúnak lenni
길 + ㄴ = 긴
저는 긴 거리를 건넜어요 = Átkeltem a hosszú utcán

멀다 = messzinek lenn
멀 + ㄴ = 먼
저는 먼 병원에 갔어요 = Én a messzi kórházba mentem

Olyan helyzetek is léteznek, amikor az ~ㄴ/은 ragot igék szótövéhez kell kapcsolni, de ezeket még nem tanultuk. Ezt a szerkezetet a 26. Leckében mutatom meg, a rendhagyó alkalmazását pedig a 28. Leckében. Addig ne gondolkozz túl sokat ezen, de a szabály ugyanaz, mint amikor az ~ㄴ/은-t melléknévhez csatlakoztatjuk. Például:

열다 = kinyitni
열 + ㄴ = 연

Habár még nem tanultad hogyan kell ~ㄴ/은-t igék tövéhez csatolni, azt már igen, hogy hogyan kell ~ㄴ/는다-t igék szótövéhez adni.  Rendszerint ~ㄴ다-t kap az ige szótöve, ha az magánhangzóban végződik, és ~는다-t, ha mássalhangzóban végződik. Például:

나는 집에 간다 = Én haza megyek
나는 밥을 먹는다 = Én rizst eszek

Akkor azonban, ha ㄹ betűben végződő igéhez adunk ~ㄴ/는다-t, az ㄹ kiesik és az ~ㄴ다 közvetlenül az ige szótövéhez csatlakozik:

나는 문을 연다 = Én kinyitom az ajtót
나는 케이크를 만든다 = Én tortát készítek

 

 

Az ㄹ rendhagyó: Amikor ~ㅂ/습-öt adunk a szótőhöz

Azt is megtanultad, hogy adunk ~ㅂ/습니다-t igék és melléknevek szótövéhez, amikor a hivatalos-udvarias formában ragozunk: Rendszerint ~ㅂ니다-t kap a szó, ha magánhangzóban végződik, és ~습니다-t, ha mássalhangzóban. Például:

Igék:
저는 집에 갑니다 = Én hazamegyek
저는 밥을 먹습니다 = Én rizst eszek

Melléknevek:
그 여자는 예쁩니다 = Az a lány szép
이 방은 넓습니다 = Ez a szoba nagy/széles

Akkor azonban, ha ㄹ betűben végződő igéhez adunk ~ㅂ니다-t, az ㄹ kiesik és a ~ㅂ közvetlenül a szótőhöz csatlakozik. Például:

Igék:
저는 문을 엽니다 = Én kinyitom az ajtót
저는 케이크를 만듭니다 = Én tortát készítek

Melléknevek:
그 병원은 멉니다 = Az a kórház messze van
그 여자의 머리카락은 깁니다 = Annak a lánynak hosszú a haja

A 머리 ‘fejet’ és ‘hajat’ is jelenthet a szövegkörnyezettől függően. Ha hangsúlyozni akarod, hogy hajról van szó, lehet a 머리카락 szót használni, ami mindig az emberi hajat jelenti. 머리 vagy 머리카락 nem jelent sem állati sem emberi szőrt. A szőr neve “털” és a legtöbb állati szőrre is vonatkozik (bunda, birka gyapja, stb).

A ~ㅂ/습니다 csatlakoztatása csak az ㄹ betűben végződő szavakat érinti. A ~ㅂ/습니다 végződés semmilyen másik szótő esetében sem okoz rendhagyó alakot. Figyeld meg például, hogy csak a 길다 végződése változik meg ha ezt a ragot kapja:

Rendhagyó A példa szótári alakja + ~ㅂ/습니다
Az ㅅ rendhagyó 짓다 짓습니다
A ㄷ rendhagyó 걷다 걷습니다
A ㅂ rendhagyó 쉽다 쉽습니다
Az ㅡ rendhagyó 예쁘다 예쁩니다
A 르 rendhagyó 마르다 마릅니다
Az ㄹ rendhagyó 길다 깁니다

Az alábbi táblázatban a “열다 (kinyitni – ige)” szó minden eddig tanult tiszteletiségi ragját megtalálod. Figyeld meg, hogy rendhagyó ragozás csak akkor történik, amikor ~ㄴ-t vagy ~ㅂ-t adunk a szótőhöz.

열다 = kinyitni Múlt Jelen Jövő
Informális-alacsony udvariasság 열었어 열어 열겠어
Informális-udvarias 열었어요 열어요 열겠어요
Egyszerű forma 열었다 연다 열겠다
Hivatalos-udvarias 열었습니다 엽니다 열겠습니다

Az alábbi táblázatban pedig a “길다 (hosszúnak lenni – melléknév)” szó minden eddig tanult tiszteletiségi ragját találod meg. Figyeld meg, hogy rendhagyó ragozás csak akkor történik, amikor ~ㄴ-t vagy ~ㅂ-t adunk a szótőhöz (~ㄴ rag hozzáadásakor is megtörténne, de melléknevet nem ragozunk az ~ㄴ/는 formával. Vannak olyan helyzetek, amikor ez megtörténik, de ennek a megtanulásától még messze járunk. Például a 76. Leckében mellékmondatok képzéséről beszélünk az ~ㄴ/는데 szerkezet hozzáadásával. Így képezve a 길다-ból 긴데 lenne. Kérlek ne is gondolj arra, hogy beleolvasol a 76. Leckébe, amíg be nem fejezed ezt és a kettő között lévő másik 69 leckét.

길다 = hosszúnak lenni Múlt Jelen Jövő
Informális-alacsony udvariasság 길었어 길어 길겠어
Informális-udvarias 길었어요 길어요 길겠어요
Egyszerű forma 길었다 길다 길겠다
Hivatalos-udvarias 길었습니다 깁니다 길겠습니다
Melléknévi forma 거리 = hosszú utca

Nem akarlak még jobban összezavarni, mert feltételezem, hogy már így is kavarog a fejed. Csak az anyag mennyiségétől sírni támadhat kedved. Ennek ellenére, úgy gondolom a 듣다 és 들다 szavak ragozásbeli különbségét megnézni jó gyakorlat. Egyelőre ne foglalkozz a 들다 jelentésével (ez egy nagyon összetett szó, és rengeteg jelentése van), csak tudd, hogy ige. Egyelőre csak arra koncentrálj, hogy hogyan ragozódnak.

Felhívom a figyelmedet, hogy amikor a 듣다-t ragozzuk, az alábbi rendhagyó ragozásokat kell figyelembe venni:

  • A ㄷ rendhagyó (mert ㄷ-re végződik)
  • Az ㅡ rendhagyó (mert az utolsó magánhangzó ㅡ)

Az alábbi táblázatban a “듣다” szó minden eddig tanult tiszteletiségi ragját megtalálod. A rendhagyó ragozások kövéren vannak szedve.

듣다 = hallani Múlt Jelen Jövő
Informális-alacsony udvariasság 들었어 들어 듣겠어
Informális-udvarias 들었어요 들어요 듣겠어요
Egyszerű forma 들었다 듣는다 듣겠다
Hivatalos-udvarias 들었습니다 듣습니다 듣겠습니다

Felhívom a figyelmedet, hogy amikor a 들다-t ragozzuk, az alábbi rendhagyó ragozásokat kell figyelembe venni:

  • Az ㄹ rendhagyó (mert ㄹ-re végződik)
  • Az ㅡ rendhagyó (mert az utolsó magánhangzó ㅡ)

Az alábbi táblázatban a “들다” szó minden eddig tanult tiszteletiségi ragját megtalálod. A rendhagyó ragozások kövéren vannak szedve.

들다 Múlt Jelen Jövő
Informális-alacsony udvariasság 들었어 들어 들겠어
Informális-udvarias 들었어요 들어요 들겠어요
Egyszerű forma 들었다 든다 들겠다
Hivatalos-udvarias 들었습니다 듭니다 들겠습니다

Úgy gondolom e két ragozásnak az összehasonlítása jó gyakorlat, mert láthadod, hogy a rendhagyó ragozásnak köszönhetően a 듣다 időnként pontosan úgy néz ki, mint a 들다. A múltidejű ragozásnál például nem lehet megkülönböztetni a kettőt az alakjuk alapján, csak a mondaton belüli jelentésük és a szövegkörnyezet segíthet.

Nincs egyszerű módja annak, hogy ezeket a dolgokat megtanuld. Az egyetlen amit bátorításként mondani tudok az, hogy ahogy egyre jobban megismered a nyelvet és egyre jobban elmélyedsz benne, magadba fogod szívni ezt a tudást. Tudom, hogy ezt elhinni most még nehéz, pedig igaz.

 

Az ~ㄴ/은 végződés és a melléknevek

Beszéltem erről fentebb bizonyos helyeken, de szeretném itt rendszerezni az ismereteket. A 4. Leckében megtanultad hogyan adj ~ㄴ/은 végződést melléknevekhez, hogy azok leírják az utána következő főnevet. A rendhagyó ragozások egy része itt is releváns, mert előfordulhat, hogy magánhangzót kell adni a szótőhöz. Nézzük az “어렵다” szót példaként. Az 어렵다 tövének utolsó betűje mássalhangzó, ezért ~은-t kell hozzáadni (~ㄴ helyett). Ez így fog kinézni:

어렵은

Emiatt az utolsó mássalhangzót, a “ㅂ”-t magánhangzó követi, ami miatt a ㅂ rendhagyó ragozást kell alkalmazni. Az 어렵다 + ~ㄴ/은 helyes alakja ezért “어려운”.

Az alábbi táblázatban összefoglaltam hogyan változnak a melléknévi alakok a rendhagyó ragozás miatt amikor ~ㄴ/은-t adunk hozzá:

Rendhagyó A példa szótári alakja Érvényesül a szabály? Alkalmazás
Az ㅅ rendhagyó 낫다 (jobb) IGEN 나은
A ㄷ rendhagyó NA NA NA
A ㅂ rendhagyó 쉽다 (könnyű) IGEN 쉬운
Az ㅡ rendhagyó 바쁘다 (elfoglalt) NEM 바쁜
A 르 rendhagyó 빠르다 (gyors) NEM 빠른
Az ㄹ rendhagyó 길다 (hosszú) IGEN

Előrepillantás olyan nyelvtani szerkezetekre, amiket elkövetkező leckékben tanulunk

Sok raggal fogsz találkozni az elkövetkező leckékben. A tudásszintednek megfelelően meg fogod tanulni ezek jelentését és használatát. Amikor az egyes leckékben elérünk ezekhez a ragokhoz, el fogom magyarázni a rendhagyó ragozás szerepét is.

A jó hír az, hogy ha egyszer megtanulod, hogy egy rendhagyó szerkezet milyen változást okoz, minden ugyanazzal a betűvel kezdődő szerkezet ugyanolyan változást fog okozni. Például az ㅅ rendhagyó szavakban az ~아/어 csatlakoztatása miatt a szótővégi ㅅ kiesik. Ugyanígy, minden más rag, ami ~아/어-val kezdődik, ugyanezt a változást okozza. Például ha ~아/어-t vagy ~았/었다-t adunk a 짓다 szótövéhez, ugyanazt a változást kapjuk a szótőben – mégpedig, hogy a 짓다 지어-vá illetve 지었다-vá változik.

Ugyanez vonatkozik minden a későbbiekben bemutatott ragozásra. Például, a 43. Leckében megtanulod majd, hogy az ~(으)면 szerkezet csatlakoztatása milyen változást okoz a rendhagyó szavakban.  Az ~(으)면 által okozott változás pontosan ugyanaz, mint amit hasonló szerkezetek, pl. az ~(으)며 és az ~(으)면서 okoznak. Éppen ezért nem szükséges, hogy mindegyiknél külön megtanuld a rendhagyó ragozást, elégséges a közös nevező, az ~(으)ㅁ… hatását megtanulni. Tudom, hogy az előtted álló út, ezeknek az új szerkezeteknek a rendhagyókra gyakorot hatását megtanulni ijesztőnek tűnik. De a nyelvtani szerkezetek csoportosítása segíteni fog abban, hogy az agyad rendszerezze az információt.

Minden alkalommal, amikor egy új formát vagy szerkezetet bemutatok, elmagyarázom azt is, hogyan hat a rendhagyókra. Ezt minden formánál csak egyszer kell megtennem, hiszen az azt követő szerkezetek, melyek kezdete ugyanaz, ugyanazt a változást fogja okozni a rendhagyókban. Alább találsz egy listát az elkövetkező leckékben tanult nyelvtani szerkezetekről. Mindegyik egy bizonyos formát követ. Ezen leckék mindegyikében el fogom magyarázni, hogy ezek a szerkezetek milyen változást okoznak a rendhagyókban. Továbbá, fel fogom hívni a figyelmedet a többi nyelvtani szerkezetre, melyek ugyanúgy kezdődnek és ezért ugyanazt a változást okozzák:

~ㄹ/을 (9. Lecke)
~니 (21. Lecke)
~ㅁ/음 (29. Lecke)
~(으)려고 (32. Lecke)
~(으)시다 (39. Lecke)
~(으)면 (43. Lecke)
~(으)니까 (81. Lecke)

Egyelőre azokra a szabályokra fókuszálj, melyeket ebben a leckében tanultál. Amikor majd elérsz a fenti leckékhez, ismét elő fognak kerülni a rendhagyók. Elég lesz azon a ponton bemutatni, hogy az egyes nyelvtani szerkezetek milyen változást okoznak a rendhagyókban.

Ha mindez túl zavaros, Útmutatónk a rendhagyó ragozáshoz segíthet!

Mindenki összezavarodik egy kicsit, amikor ezeket a rendhagyókat tanulja. Előbb-utóbb eljutsz odáig, hogy ezek használata természetessé válik a számodra. Amikor egy új szót tanulsz, aminek a szőtöve az ㅅ/ㄹ/ㅂ/ㄷ/르/ㅡ egyikére végződik, vésd az eszedbe, hogyan kell azt ragozni. Nekem már nem kell a rendhagyó ragozáson gondolkodnom, mert magától jön. Ha nem tudod mindet megtanulni most azonnal, csak próbáld megérteni a szabályokat, és ez segíteni fog abban, hogy később megtanuld a ragozást. Előbb-utóbb mindegyik a tudásod részévé válik, egyszerűen azért, mert annyiszor hallod és használod majd őket.

1250 példamondat van az 1. Szinten. 

Mindegyikhez kapcsolódik egy hangfájl. Ezeket itt tudod egy csomagban letölteni.

Rendben, minden világos! Kérem a következő leckét! Vagy,

Kattints ide a leckéhez tartozó gyakorlatsorért.

For one week only, purchase all six Unit PDFs for $40 instead of $60!