Menu Close

12. Lecke: A koreai 들, 만, 에서, 부터, 까지 és (으)로 rag

Click here for a workbook to go along with this lesson.

The following videos are available to reinforce the concepts taught in this lesson:

Sentence Practice, Dictation, Lesson Recap

This lesson is also available in Русский, Español, Português, Nederlands, Français, Ελληνικά, 中文 and العربية

 

 

Új szavak

Az egyszerűség kedvéért az új szavak szófaj szerinti csoportokban (főnév, ige, melléknév és határozószó) szerepelnek.

Klikkelj a magyar szóra és további információt, illetve példamondatokat találsz a szó használatához angol nyelven. (Egyelőre valószínűleg nem fogod érteni a koreai mondatokban használt nyelvtant, de hasznos ezeket látni, ahogy haladsz a tanulással.)

A szavakat és extra információt rendezetten (angol nyelven) megtalálod egy PDF fájlban itt.

Ha tornáztatni szeretnéd az agyadat a szavak felismerésével, próbáld megtalálni az új szavakat a 25 Szókereső gyakorlatban.

Főnevek:
점원 = bolti eladó

배우 = színész, színésznő

= nyak, torok

소리 = hang, zaj

목소리 = (emberi) hang

의미 = értelem, jelentés

상황 = helyzet

= csirke

문장 = mondat

기름 = olaj/zsír/benzin

그들 = ők

생활 = élet/életstílus

Igék:
속삭이다 = suttogni

복습하다 = áttekinteni, (át)ismételni

바꾸다 = (meg)változni

유학하다 = külföldön tanulni

넘어지다 = elesni

독서하다 = könyvet olvasni

출발하다 = elindulni

마시다 = inni

내리다 = leszállni, lemenni, lejönni

나오다 = kijönni

나가다 = kimenni

쓰다 = befedni vkinek a fejét (vmit viselni a fejen)

모르다 = nem tudni

신청하다 = jelentkezni

사다 = venni

팔다 = eladni

Melléknevek:
얇다 = vékonynak lenni (vmi)

적당하다 = megfelelőnek lenni

어리다 = fiatalnak lenni

기쁘다 = jókedvűnek, boldognak lenni

Határozószók és más szavak:
= eléggé, meglehetősen, igencsak

= akkor, amikor

그때 = akkor (annak az idején)

= oldal, irány

열심히 = ‘keményen, lelkiismeretesen’ (pl. tanulni)

완전히 = tökéletesen, teljesen

= néhány____, mennyi (számlálószóval)

= emelet, szint

A szavak tanulásában segíthet a Memrise tool (angolul).

Ha szeretnéd folyamatossá téve hallgatni a szavakat, a Szókincs gyakorló videóval megteheted.

Összesen 1050 új szó van az első szint leckéiben. Mindegyik szóhoz kapcsolódik egy hangfájl. Ezeket itt tudod letölteni.

 

 

 

Bevezetés

Eddig már megtanultál néhány koreai (főnévhez kapcsolódó) ragot. Ezek a következők: 는/은, 이/가, 를/을, 의 és 도. Ennél természetesen sokkal több rag létezik, amiket meg kell tanulnod – ebben a leckében sokat veszünk közülük. Ebben a leckében a következőkről lesz szó: ~들, ~만, ~에서, ~부터, ~까지 és ~(으)로! Vágjunk is bele!

 

 

Fontos megjegyzés: Az alany kihagyása

Ezt még nem említettem, de a koreai emberek gyakran kihagyják a mondatból az alanyt, illetve a mondat témáját – különösen, ha az alany az ‘én’. A koreai emberek imádják lerövidíteni a mondataikat, és ez a rövidítés egy gyakori módja. A legtöbb esetben, amikor az alany/téma kikövetkeztethető a helyzetből, a koreai emberek teljesen kihagyják azt a mondatból. [Bár a magyarban is sokszor kimarad az alany a mondatból, az állítmány ragozása többnyire egyértelművé teszi az alany ki/mibenlétét, szemben a koreai nyelvvel, ahol a mondatvégződés ragozása a tiszteletiségtől függ, és nincs egyeztetve az alannyal.] Például, ehelyett:

저는 아침식사를 안 먹었어요 = Én nem ettem reggelit

Ezt mondanák:

아침식사를 안 먹었어요 = Nem ettem reggelit (nem reggeliztem)

Mindkettő tökéletes mondat és mindkettőt lehet használni, de tartsd észben, hogy a koreai emberek élőbeszédben gyakran teljesen kihagyják a mondat alanyát/témáját. Az elkövetkező leckékben időnként mi is ezt a gyakorlatot követjük.

.

A koreai többesszám ragja, ~들,  és a használata a 몇 számlálószóval

Már bizonyára felmerült benned a kérdés, hogy ‘hogyan teszek valamit többesszámba?’ Eddig semmit nem mondtam a többesszámról a koreai nyelvben. Ennek az az oka, hogy a koreai nyelv ritkán tesz különbséget az egyes- és többesszám között. Ha azt mondod, például:

나는 사과를 샀어

Ennek a magyar fordítása, “én vettem almát”, a koreai jelentéssel megegyezően jelentheti azt, hogy egy, DE azt is, hogy több almát vettem. Koreaiul itt is, mint sok más esetben a szövegkörnyezet alapján egyértelmű lesz, hogy ‘egy almát’ vagy ‘több almát’ vett-e a beszélő. Ha egyértelművé akarnánk tenni, hogy egy almáról van szó, így mondhatnánk:

나는 사과 한 개를 샀어 = Én egy darab almát vettem

A koreai mondatok egyes/többesszám miatti kétértelműségét csökkenti a 몇 szó használata, ami a számot helyettesítheti az ilyen szerkezetekben: 두 개/두 명/두 번. Amikor a 몇 számot helyettesít (몇 번/몇 명/몇 개), a jelentése “néhány ____”. Például ahelyett, hogy: “나는 사과 한 개를 샀어”, mondhatjuk azt is, hogy:

나는 사과 몇 개를 샀어 = Én vettem NÉHÁNY almát

További példák (emlékezz, hogy a 펜 한 개 és 한 개의 펜 kifejezés ugyanazt jelenti):

나는 몇 개의 펜을 샀어 = Én vettem néhány tollat
나는 몇 명의 사람을 만났어 = Én találkoztam néhány emberrel
나는 학교에 몇 번 갔어 = Én néhányszor iskolába mentem

(Emlékezz, hogy a határozószóként viselkedik, ezért nem szükséges mögé rag).

De térjünk vissza a témához. A ~들-t főnévhez csatolva a főnév többesszámát fejezi ki. Ugyanakkor általában nagyon természetellenes, ha a ~들-t olyan főnévhez csatoljuk, amely nem emberre utal. Ezért furcsa lenne valami ilyesmit mondani:

저는 사과들을 샀어요

Ehelyett, a ~들 többnyire az “ember” (사람) és hasonlóan ember/személy jelentéssel bíró más szavak (például: színész, munkás, dolgozó, orvos, stb…) ragja.

의사들은 돈이 많아 = Az orvosoknak sok pénzük van
선생님은 내일 학생들을 만날 거야 = A tanár holnap fog találkozni a diákokkal
배우들은 그들의* 영화를 보통 좋아하지 않아 = A színészek többnyire nem szeretik a filmjeiket

*A birtokos eset ragját a 그들 (ők) szóhoz adva 그들의 (övék) lesz belőle

 

 

A koreai ~만 (csak) rag

A ~만 rag nagyon gyakori, a jelentése “csak”. Közvetlenül főnevek végéhez csatlakozik, és azt fejezi ki “csak (az a főnév)”. Például:

나는 물만 마셔 = Én csak vizet iszok

A mondat alanyához és tárgyához is kapcsolódhat, és mindkét esetben a normálisan a szó mögött álló rag (~은/는 vagy ~을/를) helyére kerül. Például:

나만 그 여자를 좋아해 = Csak én szeretem azt a lányt
나는 그 여자만 좋아해 = Én csak azt a lányt szeretem

나만 사과를 샀어 = Csak én vettem almát
나는 사과만 샀어 = Én csak almát vettem

Azt is hangsúlyozhatjuk, hogy csak egy almát (vagy bármi mást) vett a beszélő, ha a számlálószóhoz csatoljuk a ~만-t:

나는 사과 한 개만 샀어 = Én csak egy almát vettem
저는 차 두 대만 있어요 = Nekem csak két autóm van
저는 친구 한 명만 만났어요 = Csak egy baráttal találkoztam

Egyszer már említettem a 3. Leckében, de ez olyasmi amit a koreaiul tanulók sokszor elfelejtenek: Ha az ige 하다-ra végződik, az ige 하다 előtt álló része általában az ige főnévi formája. Ezek voltak a példák, amiket akkor használtam:

성공하다 = sikeres(nek lenni)
성공 = siker

말하다 = beszélni
말 = beszéd/szavak

성취하다 = elérni(/teljesíteni)
성취 = teljesítmény

A 하다-t levágva ezekről az igékről, a 하다 nélküli rész az ige főnévi formája. Miután a “하다” azt jelenti “csinálni”, a főnevet “csinálja” (tanulást csinálok = tanulok). Nehéz elmagyarázni, példákkal egyszerűbb:

나는 공부했어 = Én tanultam
나는 공부를 했어 = Én tanultam

A két mondat pontosan ugyanazt jelenti, bár a másodikban a 공부 különálló főnévként szerepel. Hogy ez miért fontos? Azért, mert így a 공부-t átlagos főnévként kezelhetjük és megkaphatja a 만 ragot:

저는 공부만 했어요 = Én csak tanulta
저는 어제 일만 했어요 = Tegnap én csak dolgoztam

Megjegyzem, hogy csak azért mert egy szó 하다-ra végződik, még nem jelenti azt, hogy ezt automatikusan meg lehet tenni. Melléknevek is végződhetnek például 하다-ra (például: 행복하다: boldog), de ennek nincs sok értelme:

저는 행복만 해요 = Én csak boldog vagyok

És persze nem minden ige végződik 하다-ra, lehet hogy csak 다-ra (például: 가다, 먹다, 보내다). Azt, hogy hogyan lehet ezeket az igéket főnevesíten, hogy azután állhasson mögötte ~만, a 29. Leckében mutatom meg.

A fenti példák azt mutatják, hogy hogyan csatolhatjuk a ~만-t főnevekhez, de a ~만 használata nem korlátozódik csak főnevekre, sokféle dologhoz csatlakoztathatjuk, ebbe beleértve különböző nyelvtani szerkezeteket és más ragokat is. Erre is hamarosan rátérünk, néhány további lecke után, amiben a koreai nyelv alapjait vesszük.

Amikor a ~만 bonyolultabb dolgokhoz kapcsolódik, legtöbbször nem helyettesíti azt, hanem hozzáadódik. Ez azt jelenti, hogy amikor a ~만 a mondat alanyához vagy tárgyához kapcsolódik, az ~을/를 és ~은/는 ragok eltűnnek, a ~만 kerül a helyükre. De amikor a ~만 bármi máshoz csatlakozik, az a valami általában a helyén marad, és a ~만 követi.

Itt megmutatom hogyan történik mindez az ~에 rag esetén, a többi esetre pedig majd későbbi leckékben visszatérünk.

우리는 학교에만 갔어요 = Mi csak iskolába mentünk
학생들은 교실 안에만 있어요 = A diákok csak a tantermekben vannak
저는 밤에만 운동해요 = Én csak éjjel edzek
저는 커피를 낮에만 마셔요 = Én csak napközben iszok kávét
저는 그 여자를 그때만 사랑했어요 = Én csak akkor szerettem azt a lányt

A 그때 használatakor az ~에 gyakran kimarad, mert kikövetkeztethető.

Ebben a YouTube videóban láthatod a ~만 használatát egy táblán.

 

 

A koreai ~에서 rag

A koreai nyelv tanulóinak sokszor problémát okoz, hogy mikor kell az ~에서-t használni, az ~에 helyett, mert mindkettő helyet jelez a koreai mondatokban. [Magyar tanulóknak ez egy fokkal egyszerűbb, mert a két rag nagyjából, bár nem teljesen, megfeleltethető a -ban/-ben és -ba/-be ragoknak]. Az ~에서 ragot annak a helynek a jelzésére használjuk, ahol a mondat alanya valamit cselekszik.

Például:

저는 학교에서 공부할 거예요 = Én tanulni fogok az iskolában
저는 저의 친구를 병원에서 봤어요 = Én láttam a barátomat a kórházban
저는 남편을 공원에서 만날 거예요 = Én a férjemmel fogok találkozni a parkban
저는 한국어를 한국에서 배웠어요 = Én Koreában tanultam koreaiul

Azért, hogy jobban értsd a ~에서 használatát, szeretném egyértelműbbé tenni a különbséget az ~에 és ~에서 között. Mint mondtam, az ~에서 azt a helyet jelöli, ahol az alany valamit cselekszik.

Ez nem jelenti azt a helyet, ahova az alany megy

Ez nem jelenti azt a helyet, amit/amire az alany néz

Ez nem jelenti azt a helyet, amire az alany valamit tesz

Ez nem jelenti azt a helyet, amibe az alany valamit tesz

Koreai mondatban a fenti helyek mindegyikét az “~에” rag jelöli. [Magyarul a -ba/-be, -ra/-re, esetleg -hoz/-hez/-höz ragoknak felelnek meg.]

Az ~에서 ezzel szemben azt a helyet jelöli, ahol az alany – a mondatban cselekvést végző személy – akkor tartózkodik, amikor a cselekvést végzi. Nézzük a következő példákat:

저는 건물에 간판을 봤어요

Ebben a mondatban hol van az alany (저), amikor a cselekvést (보다) végzi? Ebben a mondatban nem ~에서 szerepel, ezért nem tudjuk hol van/volt az alany, amikor a táblát látta. A szövegkörnyezetből kiderülhet, de a mondat nem szól róla. Más szóval a beszélő azt mondja, hogy az “épületen” látta a táblát – talán amikor elsétált az épület előtt, amin a tábla van. A cselekvés nem az épületen/nél/ben történt, az csak a hely, ahova az alany nézett.

Ezzel szemben nézzük a következő mondatot:

저는 건물에서 간판을 봤어요

Ebben a mondatban hol van az alany (저), amikor a cselekvést (보다) végzi? Ebben a mondatban a “건물” ~에서 ragot kapott. Ezért az alany az épületben volt, amikor a táblát látta.

Másik példa:

저는 병을 탁자에 놓았어요

Ebben a mondatban hol van az alany (저), amikor a cselekvést (놓다) végzi? Ebben a mondatban nem ~에서 szerepel, ezért nem tudjuk hol van/volt az alany, amikor az üveget az asztalra tette. A szövegkörnyezetből kiderülhet, de a mondat nem szól róla. Más szóval a beszélő azt mondja, hogy az üveget az “asztalra” tette.

Ezzel szemben nézzük ezt a mondatot:

저는 병을 탁자에서 놓았어요

Ez a mondat képtelenség. Azt jelenti, hogy a cselekvés az asztalon/ban történt, hogy az alany valahogyan az asztalban volt, amikor a cselekvést végezte. A mondat annyira képtelen, hogy még azt sem jelzi, hogy hova tette az alany az üveget. A mondatot valahogy így lehetne lefordítani “(Mialatt) az asztalban voltam, tettem az üveget.” Ne ragadj le túlságosan a fordításnál, mert egy értelmetlen mondatot nem lehet helyesen lefordítani.

Ugyanakkor, miután az ~에서 azt a helyet jelöli, ahol az alany a tevékenységet végzi, és az ~에-t is lehet olyan mondatban használni, ami arról szól, hogy hova került az üveg, ezért ugyanabban a mondatban előfordulhat együtt az ~에 és az ~에서 is. Például:

저는 방에서 탁자에 병을 놓았어요 = Én a szobában az asztalra tettem az üveget

A magyarázat az ~에 rag használatára itt ugyanaz, amiért ~에 ragot kap a hely, ahova valaki megy. [Annak ellenére, hogy magyarul más, -ba/-be és -ra/-re, ragot használunk.] Ha például valami ilyesmit mondanék:

저는 한국에서 갈 거예요

(Ez a mondat helyes, mert azt mondja, hogy a beszélő elhagyta Koreát, hiszen a cselekvés, a “menni” (가다) Koreában történik). Ezt a használatot később nézzük meg.

Azt a helyet viszont, ahova valaki megy, (és éppen ezért nem az ahol jelenleg tartózkodik), ~에 rag jelöli. Például:

저는 한국에 갈 거예요 = Én Koreába fogok menni

Az ~에서 rag olyan helyet is jelöl, ahol egy melléknév “történik”. (A “történik” természetesen nem jó ennek a leírására, hiszen melléknevek nem igazán “történnek”, de nem találtam jobb szót.) Ugyanúgy, ahogyan az igét használnánk az alannyal…:

저는 잤어요 = Én aludtam

…és jelölni tudjuk azt a helyet, ahol a cselekvés történt:

저는 집에서 잤어요 = Én otthon aludtam

Ebben az értelemben mellékneveket is használhatunk az alannyal…:

과일은 비싸요 = A gyümölcs drága

…és jelölni tudjuk azt a helyet, ahol a melléknév “történik”:

과일은 한국에서 비싸요 = A gyümölcs drága Koreában

További példák:

저는 학교에서 추웠어요 = Én fáztam az iskolában
고등학교는 한국에서 어려워요 = Koreában nehéz a gimnázium
녹차는 한국에서 유명해요 = Koreában híres a zöld tea

Nem akarok sok példamondatot kreálni, mert a teljesen természetes mondatokhoz több nyelvtani ismeretre lenne szükség, amit még nem vettünk. Egyelőre próbálj az ~에서 specifikus szerepére összpontosítani, és hogy hogyan jelzi azt a helyet, ahol egy ige vagy melléknév “történik”.

Figyeld meg azt is, hogy amikor az 있다 szóval azt mondjuk, hogy valami valahol van, ~에-t kell használni, nem ~에서-t. [Ezt magyar tanulóknak különösen fontos megfigyelni, mert magyarul ez is a -ban/-ben ragnak felel meg. Azaz az ~에서 rag fordítása magyarul -ban/-ben, de az ~에 rag fordítása is lehet -ban/-ben, ha 있다-val áll.] Például:

저는 집에 있어요 = Én otthon vagyok
저는 차 안에 있어요 = Én az autóban vagyok

Az ~에서 rag másik fontos jelentése a “-ból/-ből, ill. ról/ről”. A legegyszerűbb formában annak a helynek a jelölésére használjuk, ahonnan az alany távozik. Ezt a használatot korábban már említettem. Például:

저는 한국에서 갈 거예요 = Én el fogok menni Koreából
다음 버스는 저 정류장에서 출발할 거예요 = A következő busz abból a megállóból (arról az állomásról) fog indulni

Ez a használat alkalmazható más, bonyolultabb helyzetekben is, amiknek a jelentése hasonló a “távozás”-hoz. Például:

Amikor valamiről (busz/vonat) leszállunk:

저는 서울역에서 내릴 거예요 = A Szöul állomásnál(ból) fogok leszállni

Amikor valaki/valami kijön/kimegy/kiveszik valamiből:

학생은 교실에서 나왔어요 = A diák kijött a tanteremből

Ezt annak az országnak (vagy bármilyen más helynek) a jelölésére is lehet használni, ahonnan jöttél/származol. Angolul az “én Kanadából jövök/Kanadából való vagyok” jelenidejű mondat. Koreai nyelven a “jönni” ige múlt idejét kell használni, a magyarhoz hasonlóan:

저는 캐나다에서 왔어요 = Kanadából jöttem

Nem akarok hosszú fejtegetésbe kezdeni, de az egyik dolog, ami koreai nyelvkönyvekben általában nagyon zavar, hogy az első vagy a második leckében tanítják a “저는 ___에서 왔어요” szerkezetet – mielőtt még a mondatban használt nyelvtanból bármit is megtanítottak volna. Amikor én kezdtem először koreaiul tanulni, az én könyvem például az első oldalon hozta a “저는 ____에서 왔어요” mondatot. Szó sem volt arról, hogy miért 저 és nem 나, vagy miért 는-t használ, és mit jelent az 에서 vagy az 오다, illetve hogy az 오다 miért/hogyan változik 왔다-vá, és hogy a 왔다 miért/hogyan változik 왔어요-vá. De elkalandoztam…

Fontos tudnod, hogy amikor az ~에서-t a 여기/거기/저기 (itt, ott, ott) szavakhoz adjuk, gyakran lerövidülnek szóban és írásban is:

여기서 a 여기에서 helyett

거기서 a 거기에서 helyett

저기서 a 저기에서 helyett

Az eddig említett példák mellett az ~에서 más formában is jelenthet “-ból/-ből”-t (-tól/től-t). Lent mutatok ezekből egy kis ízelítőt, de olyan nyelvtant is használok, amiről még nem volt szó. Ha elraktározod ezeket a példákat, később hasznodra válhat, amikor hasonló mondatokkal találkozol.

저는 학교에서 멀리 살고 있어요 = Én messze lakok az iskolától

1에서 10까지 센다 = Egytől tízig számolni/számolás

그들은 많은 후보자들 중에서 저를 뽑았어요 = Engem választottak a sok jelentkezőből/közül

1시에서 2시까지 오세요 = Kérem jöjjön 1:00-től 2:00-ig (1:00 és 2:00 között)

10에서 5를 뺀다 = Ötöt kivonni tízből

Ahogy láthatod, magyarul nem mindegyik használatot fordítjuk -ból/-ből raggal. Amikor egy szónak sok jelentése/használata van koreai nyelven, és az annak megfelelő szónak is sok jelentése/használata van magyarul, kihívást jelent a szó, szavak használatát jól elsajátítani. Persze az nagy sikerélmény, amikor végül minden összeáll.

 

 

A koreai ~부터 és ~까지 rag

Két másik fontos koreai rag, amit ismerned kell, a ~부터 és a ~까지.

A ~까지 ~에서-t tartalmazó vagy anélküli mondatokban is állhat. A jelentése “-ig”, időpontot és helyet is jelölhet. Például:

3시까지 기다릴 거예요 = Én 3:00(órá)-ig fogok várni
그 여자를 지금까지 좋아했어요 = Én mostanáig kedveltem azt a lányt
저는 그 회사에서 5월까지 일할 거예요 = Én májusig fogok annál a cégnél dolgozni
저는 그때까지 김치를 먹지 않았어요 = Én addig (az időpontig) nem ettem kimcsi
저는 오늘 이 책을 여기까지 읽었어요 = Én ma ezt a könyvet eddig (a helyig) olvastam
저는 한강까지 달렸어요 = Én a Han folyóig futottam

A ~부터 ragot könnyű összekeverni az ~에서-val, mert mindkettő fordítása lehet “-ból/-ből ill. -tól/-től” és úgy tűnhet átfedés van a használatuk között. Korábban azt tanultad, hogy az ~에서 egyik használata, hogy jelöli azt a helyet, ahonnan egy cselekvés elindul. Például:

우리는 집에서 출발할 거예요 = Otthonról fogunk elindulni

A ~부터 szerepe igen hasonló, de a fentivel szemben azt a helyet (vagy időt) jelöli, ahol/amikor valami elkezdődik. Ha ezt a mondatot nézzük:

나는 인천에서 서울까지 갈 거야 = Incsonból (fogok elindulni és) Szöulba(ig) fogok menni

Az ~에서 rag azt jelöli, hogy a beszélő 인천-ból indul. Elméletben ez lehetne a cselekvés kezdete is. Ezért ezt a mondatot így is írhatnánk:

나는 인천부터 서울까지 갈 거야 = Incsonból Szöulba megyek

Ez a két mondat, az “elindulni” és “elkezdődni” árnyalatnyi jelentéskülönbsége ellenére, lényegében ugyanazt jelenti. Mindkét esetben az alany Incsonból o Szöulba meg. Mindkettőt helyesnek tekinthetjük, de a koreaiak többsége inkább az ~에서-t használja, amikor valami egy bizonyos helyről indul/kezdődik.

Megmutattam ezt a két mondatot egy koreai embernek és megkértem, hogy magyarázza el a különbséget:

다음 버스는 저 정류장에서 출발할 거예요

= A következő busz abból a megállóból fog indulni

다음 버스는 저 정류장부터 출발할 거예요

= A következő busz abból a megállóból fog ‘kezdeni’

Ezt mondta: “Az első mondat természetesebben hangzik. A második mondat olyan, mintha a buszvégállomásról vagy a buszgarázsból indulna…azaz a busz legvégső/legelső indulási helyéről. A legtöbb helyzetben az első mondat a természetes.”

Ezzel szemben, a ~부터 általános alkalmazása időpont jelölése, amikor valami kezdődik. Például:

저는 어제부터 아팠어요 = Én tegnap óta (-tól kezdve) vagyok beteg
저는 내일부터 한국어를 공부할 거예요 = Én holnaptól fogok koreaiul tanulni
내년부터 우리는 서울에서 살 거예요 = Mi jövő évtől (kezdve) Szöulban fogunk lakni
저는 3시부터 학교에 있을 거예요 = Én 3 órától leszek iskolában
저는 작년부터 한국어를 배웠어요 = Én múlt év óta (-től kezdve) tanulok koreaiul

Nagyon gyakori, hogy a ~부터-t tartalmazó mondatban ~까지 is szerepel. Ilyenkor a ~부터 jelzi a cselekvés/történés kezdetének idejét, a ~까지 pedig a befejeződés idejét/végét. Például:

저는 아침부터 밤까지 공부만 했어요 = Én reggeltől estig csak tanultam
나는 캐나다에 1일부터 8일까지 있을 거야 = Én elsejétől nyolcadikáig leszek Kanadában

Az is gyakori, hogy a “부터” a 처음 mögött áll, ilyenkor a jelentése “a kezdetektől” vagy “a legelejétől”. Például:

그들은 저를 처음부터 싫어했어요 = Az elejétől kezdve nem kedveltek engem
우리는 그 일을 처음부터 시작할 거예요 = Az elejétől fogjuk kezdeni azt a feladatot

Amikor “az elejétől a végéig” értelemben használjuk, a “끝” szó jelenti általában a “vég”-et. Például:

저는 그 상황을 처음부터 끝까지 몰랐어요 = Én az elejétől a végéig nem ismertem azt a helyzetet
저는 그것을 처음부터 끝까지 복습했어요 = Én az elejétől a végéig átnéztem(gyakoroltam) azt (a dolgot)
저는 그 책을 처음부터 끝까지 읽었어요 = Én az elejétől a végéig elolvastam azt a könyvet

 

 

A koreai ~(으)로 rag

A koreai ~(으)로 rag főnevekhez csatlakozik és rendelkezik néhány jelentéssel. Az egyik legfontosabb jelentése, hogy jelzi, milyen eszközzel/módon/módszerrel/alapanyagból történik valamilyen cselekvés. A magyar megfelelője a használattól függ:

Tollal írni
Autóval a boltba menni
Gyalog menni az iskolába
Fából házat építeni

Az ~(으)로 eme jelentése rengeteg helyzetben használható, mindet nem lehet felsorolni. Ahogy egyre jobban tudod majd használni ezeket az alapeseteket, lassan azt is megérted milyen egyéb helyzetekben lehet még használni.

~로 áll a magánhangzóban végződő szavak után, és ~으로 a mássalhangzóban végződő szavak után, továbbá ~로 áll az ㄹ betűvel végződő szavak után is. A két forma létezésének oka a kiejtés megkönnyítése. Ha azt próbálod kiejteni “것로”, egy fél másodpercig megakad a nyelved, mert nem tud azonnal a 것-ról a ~로-ra váltani, ezért kerül közéjük magánhangzó: 것으로.

나는 우리 집을 나무로 지었어 = Én a mi házunkat fából építettem
배로 제주에 갈 거야 = Én Je-ju-ra hajóval fogok menni
저는 그것을 손으로 만들었어요 = Én azt a saját kezemmel építettem/készítettem

Hasonlóképpen, az ~(으)로 azt is kifejezi, milyen nyelven beszél valaki. Itt is, mint a fenti példákban, a nyelv az “eszköz”, amivel a cselekvés (kommunikáció) történik. Például:

저는 그 문장을 한국어로 말했어요 = Én azt a mondatot koreaiul (koreait használva) mondtam
저는 그것을 영어로 할 거예요 = Én azt angolul (angolt használva) fogom mondani

Azt is jelzi, hogy mit evett valaki egy bizonyos étkezéskor:

저는 아침식사로 밥을 먹었어요 = Én rizst ettem reggelire
저는 보통 점심식사로 과일만 먹었어요 = Én általában csak gyümölcsöt ettem ebédre

Ha valaki más emberekkel együtt, sorban csinál valamit, az ~(으)로 jelzi, hogy hányadikként végzi valaki a cselekvést, ilyenkor a szám + 번째 mögött áll. Például:

저는 그것을 두 번째로 했어요 = Én másodikként csináltam azt (Én voltam a második ember aki azt csinálta)
저는 학교에 두 번째로 왔어요 = Én másodikként jöttem iskolába (Én voltam a második ember aki iskolába jött)
저는 그것을 첫 번째로 할 거예요 = Én leszek az első (aki azt csinálja)

Az ~(으)로 másik fő jelentése, hogy jelzi, milyen irányba történik valami. Így a jelentése átfedésben van az “에”-é jelentésével. Például:

저는 집으로 갈 거예요 = Én az otthon irányába fogok menni (egyszerűen ‘haza fogok menni’), ami ugyanazt jelenti, mint:
저는 집에 갈 거예요 = Én haza fogok menni

Az ~(으)로 gyakran áll a ~쪽 szó mögött, azaz “~쪽으로” formát képez. A ~쪽 bizonyos irányt jelentő főnevek mögött állhat (fent/lent/kelet/nyugat/stb.) és azt jelenti “ ___ felé/irányába”.

그쪽 = arra/abba az irányba

위쪽 = fel/felfelé/a fenti irányba

사람 쪽 = az emberek felé, stb.

Így képezünk vele mondatokat:

저의 친구는 저 쪽으로 갔어요 = Az én barátom abba az irányba ment
학생들은 교실 쪽으로 걸어요 = A diákok a tanterem felé/irányába mennek

Figyeld meg az alábbi két mondat közötti különbséget. [A két mondat angol fordítása megegyezik.]:

저는 집 안 쪽으로 달렸어요 = Én a házba futottam
저는 집 안에서 달렸어요 = Én a házban futottam

Az első példában a ház felé/irányába fut a beszélő, a második példában pedig a házon belül fut.

Íme egy koreai tábla, ami arra figyelmezteti az utasokat, hogy az ajtó “befelé nyílik” az “안쪽으로” szerkezettel! Nézd meg hogy elemzem (angolul) a táblán látható nyelvtant és szavakat.

Íme egy koreai tábla, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy ne menj a “lefelé lévő irányba” az “아래로” szerkezettel! Nézd meg hogy elemzem (angolul) a táblán látható nyelvtant és szavakat.

Itt a vége ennek a leckének! Még szerettem volna néhány ragot megmutatni, de ebben a leckében már így is túl sok anyag van! A következő leckében bemutatok még néhány alapvető ragot. Addig is tanulmányozd át alaposan ezt a leckét, mielőtt továbblépsz!

Rendben, minden világos! Kérem a következő leckét! Vagy,

Kattints ide a leckéhez tartozó gyakorlatsorért.

1250 példamondat van az 1. Szinten. 

Mindegyikhez kapcsolódik egy hangfájl. Ezeket itt tudod egy csomagban letölteni.